Tanúságtévő jelenlét – Hivatások hétvégéje 2025. Brassó, Sepsiszentgyörgy

0
235

Húsvét negyedik vasárnapján, a Jó Pásztor vasárnapján – Szent VI. Pál pápa 1963-as döntése értelmében – az egyház a hivatások vasárnapját is megünnepli. A gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet növendékei az elmúlt hétvégén a gyulafehérvári főegyházmegye kilenc plébániáját látogatták meg. Bekapcsolódtak a közösségek életébe, valamint tanúságot tettek hivatásukról és hitükről.

Melega Ferenc V. éves, Bakos Szabolcs IV. éves és Imre Balázs Szilamér II. éves kispapok a brassói Szent Kereszt-plébánián kapcsolódtak be a közösség életébe.

Az alábbiakban Melega Ferenc beszámolóját olvashatják:

„Találkozás, beszélgetés, élő közösség, tanúságtétel és a Jézushoz tartozás öröme, hála – ezek a szavak jellemzik leginkább a hivatások hétvégéjén átélt élményeinket.
A megérkezésünktől kezdve örömmel és szeretettel fogadott bennünket a plébános, akinek a személyes megosztásaiból sokat tanulhattunk. Nyitottsága és derűje példaképpé vált számunkra. A hétvége során számos szép pillanatot éltünk át. A templom és a plébánia bemutatása után városnézésen vettünk részt – a kilátás különösen mély benyomást tett ránk.

Szombaton ministránsfoglalkozáson vettünk részt, ahol csoportjátékokon keresztül jobban megismertük egymást. Felemelő volt látni, hogy a fiatalok érdeklődnek hivatásunk iránt. Este találkoztunk a plébánia fiataljaival is, akiket különösen mély lelkiség jellemez.
Jó látni, hogy vannak fiatalok, akik számára fontos a hit, akik őszintén és meggyőződéssel keresik kérdéseikre a válaszokat.

A legszebb élmény a jó Pásztor vasárnapján tartott szentmisékhez kötődik, amikor tanúságot tehettünk hivatásunkról. Külön öröm volt számunkra, hogy a magyar szentmisén három gyermek először találkozott Jézussal az Eucharisztiában. Hálásak vagyunk, hogy együtt ünnepelhettünk velük, és mindazért, amivel az Úr megajándékozott bennünket ezen a hétvégén.”

Lázár Hunor Imre V. éves diakónus, Fekete László Csaba IV. éves és Fazakas Gáspár I. éves kispapok a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánián kapcsolódtak be a közösség életébe.

Az alábbiakban Fekete László Csaba beszámolóját olvashatják:

„Jó volt a hétvégén ismét kiszakadni a mindennapi programból, s rövid ideig megismerkedni egy újabb plébániával, mondhatni, a pasztoráció egyik fellegvárával.
A sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániáról van szó. Hasznos volt, mert sikerült beszélgetni az ott szolgálókkal, Ilyés Zsolt plébánossal és Hosszu Norbert káplánnal; a pasztoráció és a mindennapi élet kihívásairól beszélgettünk. Részt vettünk két hittanórán, ahol a gyerekek nagyon érdeklődőek voltak a papság iránt. Beszéltünk nekik saját hivatásunkról, hogy miért akarunk papok lenni.

A plébánia közössége nagy és csodálatos. A szentmiséken Lázár Hunor diakónus prédikált, amelynek keretében beszélt magáról és hivatásáról. A szentmisék végén Fazakas Gáspár és én is röviden elmeséltük, miért akarunk papok lenni.
Mindhármunk hivatástörténetében benne volt az, ami a papság lényegét is jelenti: hogy Krisztushoz hasonlóan jelen legyünk az emberek életében, és Krisztus feltámadását hirdessük a világnak.
Ugyanakkor minden emberi hivatás egyedi és tökéletes, mert Isten ajándéka és visszavezet hozzá – legyen az papi vagy családos. Imádkoztunk, hogy mindenki megtalálja hivatását.”

Kovács Nándor Hunor III. éves, Ungi Márton Szabolcs II. éves és Molnár Balázs I. éves kispapok a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-plébánián kapcsolódtak be a közösség életébe.

Az alábbiakban Ungi Márton Szabolcs II. éves kispap beszámolóját olvashatják:

„Számomra az egész hétvége hatalmas élmény volt. Örömmel tapasztaltam meg, milyen egy élő és krisztusi közösség tagjának lenni.

A legszebb élményem az ott-tartózkodás alatt az volt, amikor a plébánia által szervezett ötödik családos túrába bekapcsolódva felmentünk a gyimesi Széphavasokba. Az ott tapasztalt természet szépsége, a hívekkel közösen megtett út, a sok nevetés, kacagás és a szentmise erőteljes élményt nyújtottak.

A valódi és szószerinti csoda azonban a vasárnapi szentmisén bontakozott ki az Eucharisztia vételekor. Akkor láttam a közösség valódi és lenyűgöző erejét, összetartását és az irántunk tanúsított mérhetetlen szeretetét. A Szentségben megmutatkozott a Jó Pásztor és a hű nyáj, aki követi őt. Hálás vagyok ezért a hétvégéért, köszönök mindent.”

Szöveg: Seminarium Incarnatæ Sapientiæ

Fotók: SIS-archívum