Akár Faustyna Kowalska életrajzát lapozzuk át, akár az isteni irgalmasság tisztelete történetének olvasunk utána, szembesülhetünk azzal, hogy 1959 és 1978 között az egyház hivatalosan is tiltotta az isteni irgalmasságnak a nővér látomásaiban foglaltak szerinti tiszteletét.
Az eredeti lengyel nyelvről való hibás fordítások miatt Szent Faustyna Kowalska írásait doktrinálisan gyanúsnak tartották, ezért a Szentszék mintegy húsz évig tiltotta az ezekből az írásokból eredő isteniirgalmasság-áhítatokat. 1958. november 19-én az alábbi határozatot adták ki:
,,A Faustina nővérnek adott kinyilatkoztatások természetfeletti jellege nem egyértelmű. Az isteni irgalmasság ünnepét nem kell hivatalossá tenni. Tilos olyan képek és írások terjesztése, amelyek ezt az áhítatot a Faustyna nővér által kapott formában propagálják.”
Az úgynevezett indexre először XII. Pius pápa tette fel, majd pontifikátusa idején XXIII. János ezt kétszer is megerősítette.
1965-ben a krakkói érsek, jól tudva, hogy a Vatikán hibás fordításokat kapott a Naplóból, hivatalos vizsgálatot indított Faustyna nővér életéről és erényeiről. Felkérte Lengyelország egyik vezető teológusát, Ignacy Rozyckit, hogy készítsen kritikai elemzést a Naplóról. Rozycki azonban nem igazán akarta az idejét vesztegetni arra, hogy elemezze azt, ami a szóbeszéd szerint csupán egy tanulatlan apáca hallucinációit tartalmazta. Mégis, mielőtt elküldte volna elutasító levelét az érseknek, kézbe vette a naplót, beleolvasott néhány oldalba, „csak hogy elüsse az időt”. Azonnal megváltozott a vele szembeni korábbi előítélete. Végigolvasta az egészet, és ezután elhatározta, hogy élete hátralévő részét az írásban foglalt üzenetnek a tanulmányozására és terjesztésére szenteli.
1979-ben a vatikáni Hittani Kongregáció, miután megkapta Ignacy Rozycki kutatásainak eredményeit, valamint a napló pontosabb fordítását, tájékoztatta a Mária-kongregációt, hogy a Faustyna nővér lejegyezte áhítat kapcsán kimondott tilalmat végre feloldották. A döntést magyarázó levélben a kongregáció a következőket írta: „e Szent Kongregáció részéről többé nem áll fenn semmilyen akadálya annak, hogy az Isteni Irgalmasság áhítatát a szerzetesnő [Faustyna] által javasolt hiteles formákban terjesszék”. Ekkor kapták meg tehát a „nihil obstat”-ot magától a Vatikántól. Néhány hónappal később, a folyamatot újraindító krakkói bíboros érsek, aki ezt a folyamatot kezdeményezte, Karol Wojtyła, pápa lett II. János Pál néven.
Az isteni irgalmasság vasárnapjának egyházi bevezetését 2000. április 30-án Faustyna Kowalska szentté avatásán jelentette be II. János Pál pápa, azóta húsvét második vasárnapján üljük ezt az ünnepet.
D. G.
