Szentmise az utolsó vacsora emlékére egyházmegyéink központjaiban

0
340

Nagycsütörtökkel kezdetét vette a húsvéti szent háromnap.

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban este 7 órakor vette kezdetét az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise, amelynek főcelebránsa Kovács Gergely érsek volt, koncelebrált Jakubinyi György nyugalmazott érsek, Kerekes László segédpüspök és a központi papság. A már üres szentségház előtt fejet hajtva vonult az asszisztencia a legszentebb áldozat bemutatásának helyéhez, az oltárhoz. Ezt követően felcsendült a glória, miközben a harangok és a csengők búcsúzó hangja töltötte be a teret – kint és bent egyaránt –, majd elnémultak. Ez a nap az örök isteni szeretet ünnepe. Az emeleti teremben, ahol a szertartásos ószövetségi bárányvacsorát fogyasztották el, Jézus és az apostolok együtt voltak. Itt történt meg először a legnagyobb misztérium: a kenyér és a bor színe alatt megjelent Krisztus valóságos teste és vére. Kerekes László segédpüspök homíliájában rámutatott: ez az az este, amelyen a testvéri szeretet közössége megvalósul. ,,Ezennel megkezdjük a szent háromnapot, amelyben próbáljuk átélni, hogy mi minden történt a mi megváltásunkért, de a Jézussal történt szenvedést valójában nem tudjuk fölfogni” – viszont arra a lehajló, odaadó, föl nem fogható szeretetre kell figyelnünk, ami a történések mögött volt.„A keresztrefeszítésben elsősorban nem annak a kegyetlen volta az elképesztő, hanem a szeretetnek a megismételhetetlenül egyedülálló volta.” – állítja Benedikt Schwank OSB. A segédpüspök kiemelte a nagycsütörtöki szertartásból a lábmosás rítusát, amelyben Jézus a szeretetének jelét mutatta meg az utolsó vacsorán. Ez a gesztus a Szentföldön az udvariasság, illetve a tisztulás jele is volt, amelyet rendszerint az alattvalók vagy a rabszolgák végeztek – tehát mindenképp egy alacsonyrendű szolgálat volt. Kerekes László hangsúlyozta: „Amikor az utolsó vacsorán Jézus leveszi az ő felső ruháját, és megmossa a tanítványok lábát, szeretetének legnagyobb példáját, tanúságát adja és mutatja.” Végezetül arra buzdított minket, hogy ma este mi is gondoljuk át keresztény életünket, annak motivációját, és hogy hogyan is éljük meg a szeretetszolgálatot. Rámutatott: a mi „felső ruhánk”, amit a szolgálat előtt le kellene vetnünk, az a világtól ránk aggatott, megkeményedett jelzők és tulajdonságok – amit látunk a világban. De mindezeken túl Jézus ma is elénk térdel, és megmossa a mi lábunkat. Zárásként ezt kívánta:„Térítsen minket is jobb belátásra ez a példája Jézusnak.”A lábmosás szertartásának kezdetén az érsek kendőt kötött a derekára, és a segédkezőkkel összesen tizenkét kispapnak mosta meg a lábát. Térden állva mindegyikük elé lépett, vizet öntött, majd vászonkendővel megtörölte lábukat – ezzel is megemlékezve Jézus tetteire, illetve eleget téve szavainak: „Ha tehát én, az Úr és Mester, megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg. Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött annál, aki küldte.” (Jn 13,14–16) Az érsek a lábmosás szertartása után magára öltötte a miseruhát, és az Eucharisztia liturgiájával folytatódott a szentmise a szokott módon.Az áldozás utáni könyörgést követően az Oltáriszentséget ünnepélyesen a mellékhajóban található őrzési helyre vitték – jelképesen elkísérve Jézust az utolsó vacsora helyszínéről a Getsemáni-kertbe –, ahol az érsek és a segédkezők csendben imádkoztak, majd visszatértek a sekrestyébe. Közvetlenül ezután vette kezdetét az oltárfosztás szertartása, amelyet Kerekes László segédpüspök végzett. A teljesen elcsöndesedett székesegyházban megfosztották díszes terítőiktől és gyertyatartóiktól az oltárokat, s közben fokozatosan elsötétült a templom – ezzel megemlékezve Urunk Jézus Krisztus elfogatásáról és jelképezve a káosz beálltát, amit ekkor a tanítványok is tapasztaltak. A szeminárium kápolnájában este 10 órától Jézus búcsúbeszédét olvasták fel, majd azt követően közösen virrasztanak a fájdalmas rózsafüzér elimádkozásával.

Forrás: SIS. Fotó: Fekete László-Csaba

A temesvári Szent György-székesegyházban az utolsó vacsora emlékére 18 órakor celebrált szentmisét Pál József Csaba megyés püspök, amelynek keretében a hagyománynak megfelelően, Jézus felebaráti szeretetének emlékére a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását.

Forrás és fotó: temesvári egyházmegye

Nagyváradon az utolsó vacsora emlékére celebrált ma este szentmisét Böcskei László megyés püspök a nagyváradi székesegyházban.

Fotó: Ciucur-Losonczi Antonius