Miközben a világ figyelme fokozottan Rómára, illetve a Gemelli-kórházra irányul, ahol annak legfelső emeletén működő, a pápáknak fenntartott részlegén kétoldali tüdőgyulladással, légzőszervi válsággal és enyhe veseelégtelenséggel kezelték, kezelik Ferenc pápát, sokan érdeklődtek, miért kapta a Gemelli nevet ez a kórház, ki volt és mivel érdemelte ki ezt.
Agostino Gemelli
Agostino Gemelli a Szent Ferenc rend kapucinus ágának olasz szerzetese, orvos és pszichológus, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem alapítója és első rektora volt.
Edoardo Gemelli 1878. január 18-án született egy vallástalan, jómódú milánói polgári családban, akik a szabadkőműves mozgalom tagjai voltak. A szociális ügyek iránti elkötelezettsége miatt az Olasz Szocialista Párt tagja lett. Tanulmányait a Ghislieri kollégiumban végezte. Orvosi képzése után neurofiziológiai és pszichológiai kísérleteket végzett, néhányat a híres fiziológussal, Camillo Golgival.
Neveltetése óta agnosztikus volt, a kórházban töltött katonai szolgálata során tért meg, amely során kapcsolatba került egy ottani lelkésszel, aki mély benyomást tett rá. Ennek hatására 1903-ban belépett a ferences rendbe, ekkor vette fel az Agostino nevet. 1908. március 14-én szentelték pappá.
Annak ellenére, hogy a katolikus egyház a rendek tagjait akkoriban eltiltotta az orvosi hivatás gyakorlásától, folytatta orvosi kutatásait, és áttért a neuropszichológia területére, ahol elégedetlen volt a központi idegrendszerrel kapcsolatos számos, akkoriban elfogadott elmélettel.
1921-ben megalapította a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemet, amely hamarosan elnyerte XV. Benedek pápa (1914–1922 között) védnökségét, és amelyet egy új vezetői réteg kialakításának eszközeként alapítottak a leendő katolikus állam számára. Ez a vallási indíttatású politikai cél az 1860-ban a modern Olaszország egyesítői által létrehozott egyházellenes államot volt hivatott ellensúlyozni. Jelenleg a Szent Szív Katolikus Egyetemnek 14 kara van, ezzel Európa legnagyobb magánegyeteme.
Gemelli Pszichológiai Intézete volt a maga nemében a legjelentősebb intézmény Olaszországban. Kutatásainak egy részét a munkahelyi pszichológiára összpontosította. 1959-ben pedig megalapította az egyetem orvosi karának Rómában található oktatókórházát, az Agostino Gemelli Egyetemi Poliklinikát, amelyet róla neveztek el.
Agostino Gemelli ugyanakkor számos lelki tevékenységet is végzett, és segített megalapítani a Krisztus Király misszionáriusainak világi intézetét, amelyet Armida Barelli keresztény szociális aktivista alapított és amelyet ő vezetett először a Szent Ferenc harmadik (világi) rendjéhez való csatlakozásra.
1929. februárjában kötötte meg Pietro Gasparri, XI. Pius pápa bíboros államtitkára és Benito Amilcare Andrea Mussolini – Olaszország 1922 és 1943 között diktátori hajlamú miniszterelnöke, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke – a lateráni egyezményt (konkordátumot) a római Lateráni palotában. Ez majdnem hat évtized után rendezte a Szentszék és az egységes olasz állam viszonyát, ugyanakkor restaurálták a fél négyzetkilométer kiterjedésű Egyházi Államot.
A konkordátumban rögzítették az Apostoli Szentszék Vatikán feletti teljes tulajdonjogát, kizárólagos és teljes hatalmát, illetve fennhatóságát összes járulékával és alapítványával együtt, megteremtve ezzel Vatikán városállamot. Fontosnak találom megjegyezni, hogy a megállapodások – részkérdésekben történt kiegészítésekkel – ma is érvényben vannak. A dokumentum állami szuveranitást biztosított az Apostoli Szentszéknek, létrehozta Vatikán városállamot, és biztosították a római katolikus egyház jogait, államvallásnak ismerve el a katolicizmust. Ekkor az egyetem – ahol Gemelli akkor az alkalmazott pszichológia professzoraként tanított – a katolikus szociálpolitika laboratóriumává vált, amelyen keresztül az egyház megpróbálta összhangba hozni az olasz királyságot, illetve fasiszta államot az egyházi joggal és a pápai tanításokkal.
Annak ellenére, hogy Gemelli alkalmazkodott az államhoz, mégis megőrizte egyeteme viszonylagos autonómiáját. Ez pedig lehetővé tette, hogy Mussolini csúcsévei alatt is a Kereszténydemokrata Párt baloldali szárnya megszerveződjön és fejlődjön a Szent Szív Katolikus Egyetem.
Gemellit a 20. század egyik legjelentősebb ferenceseként tartják számon, aki a keresztény hit és a modern kultúra összeegyeztetésén dolgozott.
Franciskanizmus címmel megjelent egyik legfontosabb könyvét 1933-ban magyar nyelvre is lefordították. Fordítója P. Takács Ince OFM szombathelyi teológiai tanár előszavában így jellemzi Gemellit: „a lázas tevékenység és az akarat embere. Kifogyhatatlan szellemi tartalék fölött rendelkezik. Könyveit, cikkeit csak úgy ontja (számuk 1926-ig 256) éspedig a közönségesség vagy átlagosság hibája nélkül. Alaposan, mélyen járóan és mégis könnyedén adja elő mondanivalóját. (…) Annak ellenére, hogy orvostudományt tanult a paviai egyetemen, kiváló mint bölcselő, szónok, teológus, szervező, előadó. Orvosi szakmájában különösen a lelki tevékenységek kötötték le figyelmét. Igaziban azonban P. Gemelli vérbeli bölcselő, aki a pozitivista rövidlátásból és hitetlenségből is az Isten kegyelmén kívül saját bölcselkedő, az igazság után kutató, az élet nagy kérdéseire feleletváró és megnyugtató világnézet után sóvárgó szellemi okoskodással és munkával jutott el a katolikus Egyházba, ahol lángelméjével mohón alakította ki magának a leginkább megnyugtató bölcseleti formát: a neoskolaszticizmust, amelynek, mivel Olaszországban alig létezett, megalapítójává vált. (…) Legkorszakalkotóbb műve a milánói katolikus, Szent Szívről nevezett egyetem felállítása, amely legalább ötvenéves vágyódása volt az olasz katolikusoknak. (…) Ennek az elmélyedő és aprólékos munkának eredménye ez a könyv. P. Gemelli a franciskanizmusban, az önmagában valósággá formált szentferenci eszmék leghűségesebb alanyának ismeri magát. Két gondolat csendül ki e művéből, mint amely a ferences életnek kiemelkedő sajátossága: a tevékenység és az akaratiság. S alig kell külön megemlítenünk, hogy P. Gemelli ennek a két gondolatnak tökéletes megvalósítója. Több mint egy évtizeden dolgozott a munkán, úgyhogy sok év leszűrt meggyőződésének hatalmas kifejezésévé lett a mű. Ez a könyv a ferences életről tapasztalt boldogságnak, a szentferenci lelkület életrevalóságának megvallása, bizonyítása, önigazolása és magasztalása. A mű kiválósága az, hogy a ferencességet úgy állítja az olvasó elé, mint tant, rendszert, életfelfogást, világnézetet.”
Az egyetem rektoraként végzett számos ügyviteli feladata ellenére (amelyeket haláláig végzett) Gemelli törekvései között tudományos és filozófiai tanulmányok is szerepeltek. XI. Pius pápa (1922 és 1939 között) felkérésére 1937-től a Pápai Tudományos Akadémia első elnökeként is tevékenykedett. Emellett sokat írt a ferences lelkiség korabeli jelentőségéről, és úttörő volt a világiak aktív bevonásában az egyház küldetésébe.
Agostino Gemelli 1959. július 15-én hunyt el Milánóban.
Az Agostino Gemelli Egyetemi Kórház
Az Agostino Gemelli Egyetemi Kórház (Policlinico Universitario Agostino Gemelli) Róma és Olaszország egyik legismertebb általános egészségügyi intézménye. Először talán Szent II. János Pál pápa pápasága idején került a nemzetközi figyelem középpontjába, miután az egyházfő sürgősségi műtéten esett itt át az 1981-es merényletét követően, majd többször is visszakerült ide, így néhány héttel a 2005. április 2-án bekövetkezett halála előtt is. Betegei voltak többek között: Kalkuttai Szent Teréz, közismerten Teréz anya, valamint Georg Ratzinger római katolikus pap (XVI. Benedek pápa bátyja).
A 2020-as évek elején a második legnagyobb kórház volt az országban és a legnagyobb római kórház, továbbá az egyik legnagyobb európai magánkórház. Építése 1962. június 22-én kezdődött meg, hivatalosan 1964. július 10-én avatták fel. Az első működő osztályok a sebészeti patológia és az orvosi patológia osztályai voltak, összesen 70 kórházi ággyal. 1977-ben Lazio régió a Regionális Kórház címet adományozta az intézménynek, amely 1786 kórházi ágyat és 55 gyermekágyat foglalt magában. Történetében fontos mérföldkő volt 2002-ben az új Sürgősségi és Fogadó Osztály megnyitása, amely egy innovatív, súlyos vészhelyzetek kezelésére alkalmas létesítmény. A 3100 négyzetméteren elterülő gyermeksürgősségi osztályának felavatására 2016 januárjában került sor, és nemcsak Róma városának és tartományának, hanem egész Lazio régiónak és Olaszországnak is referenciapontja minden gyermekgyógyászati sürgősségi eset tekintetében.
2017-ben a kórházat további technológiai létesítményekkel szerelték fel, mint például a fejlett rákos sugárterápiás központ és az új intenzív szívsebészeti terápiás központ, annak érdekében, hogy a betegeknek egyre innovatívabb és hatékonyabb kezeléseket biztosítson. 2017 végén felépült egy új központja az emésztőrendszeri betegségek diagnosztizálására, kezelésére és megelőzésére.
Ez a rangos római egészségügyi intézmény a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem oktatókórházaként szolgál, annak Orvosi és Sebészeti Karának része; ingyenes orvosi segítséget nyújt az olasz nemzeti egészségügyi rendszer részeként, valamint fizetős ellátást a szállodai szintű osztályokon.
Ferenc pápát már többször is kezelték itt. 2021-ben bélműtétet végeztek rajta, 2023-ban egy ennek szövődményeként keletkezett sérvet távolítottak el.
Szentatyánkért, Ferenc pápáért őszintén aggódnak, nemcsak a katolikusok, a keresztények, hanem a más felekezetű jóakaratú, egyházfőnket tisztelő emberek is, politikai hovatartozástól vagy társadalmi beosztástól függetlenül. Világszerte milliók egyesülnek imában, kérve Istent, minden gyógyulás forrását, hogy ölelje át szerető jelenlétével Ferenc pápát, adjon neki erőt és felépülést.
Fodor György
