Farsangi előadás és mulatság a szatmárnémeti Szentlélek-plébánián

0
619
Fotók: a szatmárnémeti Szentlélek-plébánia Facebook-oldala

Pár év szünet után idén ismét megszervezték Szatmárnémetiben a Szentlélek-plébánián a farsangi előadást. Istvánfi Szilárd plébános áldásával kicsik és nagyok ismét összefogtak és heteken keresztül készültek, hogy mosolyt varázsoljanak a nézők arcára. Ezeknek a próbáknak közösségösszetartó erejük volt, ugyanis a szervezők hetente többször is találkoztak és a közös próbáknak volt egy különleges hangulata. Volt olyan fiatal, aki azt mondta, a vasárnap esti együttlétek a hete a fénypontjai. De akadt olyan felnőtt is, aki annyira beleélte magát a szerepébe, hogy amikor gyakorolt, szinte minden gondját elfeledte. Ami csodálatos volt az egészben, hogy egy csapatként működött mindenki.

A gyermekeket Giurgiuca Orsolya és Erdei Andrea pedagógusok készítették fel, akik egyben plébániánk hívei is. Két vicces színdarabot adtak elő, de nem maradhatott el a farsangi jelmezes felvonulás sem. Az ifjakat Brutler Beáta es Brutler László házaspár, szintén plébániánk tagjai tanították be a táncra. Tíz lelkes fiatal hetente próbáltak örömmel, szó szerint megizzadtak a produkciójukért. A felnőtteknél többen összedugták a fejüket, hogy kiválasszák a megfelelő színdarabokat. A cél mindenképp az volt, hogy a mai világban belelopjanak az emberek szívébe egy kis nevetést, örömet, humort, mosolyt. Szerintem sikerült megvalósítani.

Meglepetésként az előadás végén fánkot kínáltak minden jelenlévőnek, hiszen nincs farsang fánk nélkül, úgyhogy sok szorgos kéz azzal kezdte a szombat délelőttöt, hogy előkészítették a finom fánkot és a termet.

Az előadást Istvánfi Szilárd plébános zárta, köszönetet mondva a csapatnak, amit aztán táncos mulatság követett. A zenét Botos István, közösségünk egyik tagja biztosította, aki fergeteges hangulatot teremtett. Az, hogy három generáció tudott együtt szórakozni, táncolni, mulatni, a legcsodálatosabb élmény volt sokunk számára. A jó Isten jelenlétét éreztük meg ezen az estén, aki hiszem, mosolygott ránk és büszke arra, hogy lám, vannak még tiszta lelkű gyermekek, ifjak, felnőttek, akik őszinte szívvel tudnak örülni az életnek, mert az élet szép.

Májer Enikő