A 2025-ös évben ünnepeljük a nikaiai zsinat 1700. évfordulóját. Ez a zsinat hirdette ki ünnepélyesen a Fiú istenségét. Az Aleteia portál a város múltjáról, történelméről közölt cikket, aminek fordítását megosztjuk olvasóinkkal.
A zsinat megerősítette az egyház tanítását Isten Fiának istenségéről az ariánus eretnekséggel szemben, és kidolgozta a hitvallást, amelyet ma is elmondunk a vasárnapi szentmisén.
Az egyház legkorábbi napjaitól kezdve a Szentháromság-tan a keresztény hit alapja volt. A negyedik századra Krisztus istenségével kapcsolatban zavar támadt, különösen a keleti egyházban. Kr. u. 318-ban kitört a vita: népszerű szónok, Áriusz (256-336) azt kezdte tanítani, hogy egyedül az Atya az Isten; a Fiú hasonló, de nem azonos szubsztanciájú, csak az Atya volt az örök és igaz Isten. Áriusz ellen fellépett püspöke, Sándor, aki 320-ban eretneknek nevezte, a vita azonban tovább terjedt, és Arius keleti püspökök támogatását kérte. Sokan nem értették teljesen az érveket, de mégis állást foglaltak, az egyház megosztottabbá vált. Kr. u. 325. június 19-én az első ökumenikus zsinaton elfogadták a nikaiai hitvallást. A történelem tanúsága szerint ez nem egy szokványos egyházi összejövetel volt. Háromszáz püspök és még több presbiter, valamint diakónus foglalt helyet a bithyniai Nicea (ma İznik, Törökország) városának császári palotájában. Csend honolt. Aztán megérkezett a körmenet, amely Konstantin, a római császár közeledtét hirdette. Egy szemtanú később arról számolt be, hogy látta őt ,,egy olyan ruhába burkolózva, amely úgy ragyogott, mintha fénytől ragyogna, visszatükrözve bíborszínű köntösének ragyogását, amelyet arany és drágakövek ragyogó pompája díszített”. Leült arany trónjára, és a gyülekezet, amely azért állt fel, hogy üdvözölje őt, izgatottan visszatartotta lélegzetét. Mint az első keresztény császár, Konstantin kötelességének tekintette az egyház egyesítését és a béke fenntartását. Bármi is volt Konstantin személyes motivációja, ez a zsinat lehetővé tette a püspökök számára, hogy megerősítsék azokat a tanításokat, amelyeket az egyház ma is alapvetőnek tart. A nikaiai hitvallás kimondja, hogy Isten három egy: az Atya, aki mindent teremtett; Jézus Krisztus, az egyszülött Fiú; és a Szentlélek. Áriusz hamis tanításával szemben kimondta, hogy Krisztus ,,az Atya lényegéből való… világosság a világosságból, igaz Isten az igaz Istenből, nemzett, nem teremtett”. Hangsúlyozta Jézus megtestesülésének célját is: ,,Aki értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállt és megtestesült, emberré lett, szenvedett és feltámadt a harmadik napon, felment a mennybe, és visszajön, hogy megítélje az élőket és a holtakat”.
Hol van Nikaia? Mit jelent a neve?
A város eredetileg görög volt; neve a hellén győzelem szóból ered. Ma Törökországban van, és İzniknek hívják. A város a nevét viselő tó keleti partján épült, Isztambultól mintegy száz kilométerre délkeletre, a Márvány-tenger túloldalán. Ma már modern város, de az ókorból még mindig számos régészeti maradvány található benne, amelyek a város dicső és viharos múltjáról tanúskodnak.
Alapítása továbbra is rejtélyes, de az első, létezésére vonatkozó egyértelmű ismeretek a Kr. e. 4. századból származnak. Lysimachus, Nagy Sándor egyik diadochusa elvette a várost egyik ellenfelétől, és átnevezte Niceának. A Római Birodalom idején, i. e. 72-től kezdve a város Bithynia része volt. Minden bizonnyal meglátogatta az ifjabb Plinius, Traianus legátusa ebben a tartományban 111 és 113 között. A császárnak írt levelében megemlítette a keresztények jelenlétét Niceában.
A nikaiai birodalom
Nicea közel volt Konstantinápolyhoz, és virágzó közigazgatási központ volt. Ezért választotta Konstantin ezt a várost a 325-ben tartott zsinat helyszínéül, hogy az ariánus eretnekség kérdésében döntsenek. Négyszáz évvel később, 787-ben Irén császárné újabb zsinatot, a II. nikaiai zsinatot hívta össze a tó partjára, hogy megoldja az ikonoklasztikus válságot. A bizánci birodalom e városa azonban hamarosan bonyolult történelmet élt át, amely lázadásokból, majd a szeldzsuk törökök támadásaiból állt, akiknek a kezébe 1081-ben került. Visszafoglalták, Konstantinápoly 1204-es ostroma után még egy utolsó görög dicsőséges időszakot élt meg.
Miközben a latinok a negyedik keresztes hadjáratot a császári főváros elfoglalására terelték, létrejött egy görög állam. A Nikaiai Birodalom néven ismert — mivel ott alapították a fővárost — terület a Fekete-tengertől a Jón-tengerig terjedő széles földet fedett le. De amint Konstantinápolyt 1261-ben visszafoglalták, Nicea hanyatlásnak indult, mígnem három évig ostromolták, és 1331-ben az oszmánok kezére került.
Új régészeti felfedezések
Több mint három kilométer hosszú, öt méter vastag és tíz méter magas falak, monumentális kapuk, ókori oszlopok maradványai és 4. századi épületek romjai, templomok, zsinagógák, termálfürdők… A régészet ma bőséges anyagot talál Iznikben. A törökök és a görögök közötti 1922-es háborúig még egy gyönyörű Szűz Mária mennybemenetel-templomot is megcsodálhattunk. Ami a Hagia Szophia-t illeti, amely a II. nikaiai zsinatnak adott otthont, 2011-ben ismét mecsetté vált, akárcsak néhány évvel később nagy testvére Isztambulban.
A felfedezések közül a leglenyűgözőbb 2014-ből származik. Az Iznik-tó felett repülve egy helikopter utasai egy épület maradványait vették észre a vízben. Ez egy bizánci bazilika, a Szent Neofitosz bazilika, amely feltehetően a 4. században épült. Két méteres víz alatt található, 66 méterre a parttól!
Valdemar de Vaux
Forrás: Aleteia
