Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján a szatmári egyházmegye területén működő szerzetesi közösségek hálaadó szentmisén vettek részt a szatmárnémeti székesegyházban. Az ünnep a rózsafüzér közös elimádkozásával vette kezdetét, majd Schönberger Jenő püspök és a szerzetesi közösségek tagjai a Megmaradás Házából indulva vonultak be a székesegyházba. A zarándoklatnak ez a jelképe mélyen kifejezte az idei szentév üzenetét: a szerzetesek is a remény zarándokaivá válnak, hogy hűségben és elköteleződésben haladjanak az Úr útján.
A főpásztor által bemutatott szentmisén a szerzetesek közösen adtak hálát a megszentelt élet ajándékáért, és imádkoztak a hivatásban való kitartásért, valamint új hivatásokért. Az ünnepen számos szerzetesi közösség képviseltette magát. A női rendek közül jelen voltak a Szatmári Irgalmas Nővérek, a Jézus Szíve Társasága, a Congregatio Jesu – Angolkisasszonyok, a Notre Dame de Sion Nővérek, a Piarista Nővérek Kongregációja, a Szent Orsolya Nővérek Társasága, a Jézus Szíve Kis Leányai, a Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek, a Lauretáni Szent Szűz Mária Nővérei, az Irgalmasság Leányai Kongregáció és a Jézus Megváltó Testvérei „Cenacolo” Közösség. A férfi szerzetesrendek közül a ferences testvérek, a minorita rend, a kapucinus rend és a bazilita rend is részt vett az ünnepen.




Schönberger Jenő püspök homíliájában kiemelte, hogy Simeon és Mária találkozása a keresztény hivatás egyik legmélyebb képe, ugyanis kifejezi azt a teljes odaadást Jézus részéről, amit a szerzetesi élet az evangéliumi tanácsok – szegénység, tisztaság és engedelmesség – által megjelenít az egyházban és a világban. A szerzetesek tanúságtétele a remény jele azok felé, akiket az élet a társadalom peremére sodort. Jézus szelídségét és irgalmát hordozva lehajolnak az elesettekhez, és mindenkit emlékeztetnek, hogy Isten közel van, és minden embert szent életre hív. De a megszentelt élet egyben prófétai küldetés is, amely Isten országának jelenlétét tárja fel. A szerzetesek az emberek szívét és szemét nyitják meg Isten szeretetének megtapasztalására, ezért méltán illet meg bennünket a hála irántuk és Isten iránt, aki ezt a hivatást adja. Zárásként azt kérte a szerzetesektől, hogy vigyék el Krisztus világosságát a szatmári egyházmegye minden sarkába.








A szentmisét követően a szerzetesi közösségek tagjai testvéri találkozón vettek részt a Megmaradás Házában, ahol a közös ebéd mellett kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt. Az ünnep lehetőséget teremtett a szerzeteseknek, hogy megerősítsék egymás között az összetartozást, és az imádságból új lendületet merítsenek küldetésük folytatásához, hogy a remény zarándokaiként járják tovább útjukat, és tanúságot tegyenek Krisztus szeretetéről egy olykor reményvesztett világban.