A gyermek Keresztelő Szent János ábrázolása

0
188
Joshua Reynolds és Raffaello Sanzio alkotásai

Az egyházművészetben eléggé elterjedt Keresztelő Szent János ábrázolása, aki a művészek által is közkedveltté vált. A kevés információ, amely birtokunkban van, lehetőségek tárházát biztosítja a művészek számára karakterének megjelenítésére. Ami közös ezekben az alkotásokban, hogy minden esetben egy erőteljes kisugárzással rendelkező férfi jelenik meg előttünk, aki sohasem önmagára mutat. A felnőttábrázolások mellett elterjedt a gyermek János személyének megalkotása is, sok esetben a gyermek Jézussal együtt, ahogyan ezt több ízben Leonardo da Vinci is megjelenítette. Keresztelő Szent János személyét az evangéliumokból úgy ismerhetjük meg, mint aki Jézus előtt járva hirdette a bűnbánatot, és ennek jeléül megkeresztelte az embereket a Jordán folyóban. Mint „pusztában kiáltó szó” jelenik meg előttünk, aki előkészíti Jézus működését. Születésének körülményeit a Lukács evangéliuma fejti ki, ahol párhuzamot fedezhetünk fel János és Jézus születésének hírüladása között. Mindkét esetben angyal adja hírül a születés tényét és csodás jelek kísérik azt. János életét a szigorú aszkézis jellemzi a későbbiekben. Lukács Zakariás gyermekségtörténetét ezzel a mondattal zárja: „A gyermek nőtt, erősödött lélekben, és mindaddig a pusztában élt, míg Izrael előtt föl nem lépett.”

A két művész, Joshua Reynolds és Raffaello Sanzio is a pusztában élő gyermek Jánost ábrázolja. Közös a két alkotásban a szegényes, állati bőrből készült ruha, a monokróm színhasználat, a környezet és a testtartás, amely felfele, vagyis Istenre mutat. Az evangéliumok úgy mutatják be Keresztelő Jánost, mint aki erős öntudattal és biztos önismerettel rendelkezik. Tudja, hogy ő nem messiás, és tevékenysége valaki másra mutat, aki Szentlélekkel fog majd keresztelni. Jézus igehirdetésének kezdetével pedig rá is mutat, mint az Isten Bárányára.

A hasonlóságok mellett különbségeket is felfedezhetünk. Míg Reynolds egy kis gyermeket ábrázol, addig Raffaello sokkal inkább egy kamasz fiú képében jeleníti meg Jánost. Reynolds festménye erős érzelmeket közvetít, drámaiságot kölcsönözve a jelenetnek. Itt János határozottan a „pusztában kiáltó szó”. A gyermek mellett egy bárány formáját is felfedezhetjük, amely Jézusra utal. Keresztelő János ezen a festményen úgy lép színre, mint már gyermekként is kiemelkedő jelentőségű próféta, aki a legnagyobb a próféták között. Életének egyetlen célja, hogy Jézusra mutasson.

Raffaello ezzel szemben egy sokkal megfontoltabb és higgadtabb, de ugyanolyan erőteljes személyiséget ábrázol. János itt a keresztre mutat, amely világít a sötétben. A kereszt mint a szenvedés és a megváltás előjele áll előttünk, amelyben Jánosnak is része lesz. Bal kezében ugyanakkor a bárány helyett egy tekercset tart, amelyről kiolvasható az „Isten” felirat. Bár jelen van a szenvedés, de már közel van Isten Fia, aki megnyitja számunkra az utat az üdvösségre. A háttérben pedig itt is megjelenik a puszta mint az Istennel való találkozás helye.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelenik a Vasárnap 2024/25-ös és 26-os számaiban.