Az év első napján déli 12 órakor mutatott be szentmisét a gyulafehérvári érseki kápolnában dr. Kovács Gergely érsek, dr. Kerekes László segédpüspök, dr. Jakubinyi György nyugalmazott érsek és a központi papság, az érseki hivatal munkatársai és hívek részvételével. Szentbeszédében a főpásztor felidézte, hogy újév napja Szűz Mária, Isten anyja főünnepe, ugyanakkor karácsony nyolcada, Jézus körülmetélésének napja és 1984 óta a béke világnapja is.
Elmélkedésében az érsek a békének szentelt több teret, Szent X. Piusz pápa gondolatával zárva azt: „Értelmetlen dolog Isten nélkül békét kívánni, hiszen ahol Isten nincsen, onnan elillan az igazság, ahol pedig igazság nincsen, hiába éltetjük a béke reményét.”A szentmise után kezdetét vette az örökös szentségimádás, mintegy útjára indítva azt a főegyházmegyében. „A legméltóságosabb Oltáriszentségnek szünet nélküli imádását” Haynald Lajos erdélyi püspök 1859-ben rendelte el és szabályozta, hangsúlyozva, hogy ennek Erdélyben volt már gyakorlata. Jó tudni, hogy a főegyházmegyében az év minden napján reggeltől estig imádkoznak az Oltáriszentség előtt valamelyik templomban vagy kápolnában.
,,Új esztendőben új szívekkel dicsérünk, Jézus, énekekkel!” A polgári év első napján, Szűz Máriának, Isten anyjának ünnepén 11 órakor Böcskei László megyés püspök mutatott be szentmisét a nagyváradi székesegyházban.
Temesváron a püspöki palota kápolnájában egésznapos szentségimádást tartottak. A reggeli szentmise után került sor az Oltáriszentség kitételére, egész nap lehetőség volt előtte imádkozni.
