Csíkszeredai ünnepséggel zárták a szociális testvérek a jubileumi évük hosszú zarándoklatát a Társaság romániai kerületében. Centenáriumi évükben olyan helyekre zarándokoltak el, ahol elődeik jártak és ők magunk is járnak. Ünnepeltek és megemlékeztek Budapesten, Kolozsváron, Bukarestben, Nagyváradon, Kassán és Csíkszeredában, ahol a kezdetektől fogva szolgálnak. Az eseményről az erdélyi szociális testvérek számolnak be.
Az erdélyi egyházmegye történetéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a szociális testvérek története is, ezért különösen is nagy öröm volt számunkra, hogy a centenáriumi út végét Kovács Gergely érsekkel együtt ünnepelhettük, és általános elöljárónk szavaival mondhattuk: Ecce adsumus, mitte nos. Alleluja! Itt vagyunk, jelen vagyunk az egyházmegye híveinek szolgálatára.
Csíkszeredai ünnepünknek hármas jelentősége is volt: centenáriumot, örökfogadalmat és az új munkaévünk, de akár mondhatjuk azt is, hogy az új száz évünk Veni Sancte-ját is ünnepeltük. 1923-ban a Szociális Testvérek Társaságát Slachta Margit és társai a Mercédesz Szűzanya képe alatt alapították meg. Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe szeptember 24-ére esett a régi liturgikus naptár szerint, ezért minden évben ezen a napon az új munkaévünkre kérjük az áldást. Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe számunkra lelki üzenetet is hordoz. Mi, szociális testvérek a lélekmentésben határozzuk meg küldetésünket és szolgálatunkat. „A lélekmentés sok szeretetet és áldozatot kíván. Talán az életet is kívánja” – írta Boldog Salkaházi Sára a naplójában.
A hármas jelentőségű ünnepet a Szociális Testvérek Társasága a hétvégén Csíkszeredában négy helyszínen is ünnepelte. A háromnapos rendezvénysorozatra Budapestről és Mexikóból is érkeztek testvérek. Szeptember 22-én a Szent Ágoston-templomban a szentmisét zsolozsma és szentségimádás követte, amit a testvérek az ifjúságért ajánlottak fel. Az ünnepi szentmisét Bálint Emil főesperes mutatta be. Szeptember 23-án két helyen folytatódott az ünneplés: a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a Millenniumi templomban Kovács Gergely érsek, valamint Tamás József nyugalmazott segédpüspök a jelenlevő papokkal együtt mutatták be. A szentmisén Székely Csilla testvér tett örökfogadalmat. Az ő gondolatait idézzük: „Megadatott az a kegyelem, az az ajándék, hogy a 100 éves jubileumunk alkalmával tehettem örökfogadalmat Csíkszeredában. Jézus Krisztus hívását követve jelentem meg az Úr oltára előtt, hogy neki szenteljem egész életemet, hogy a Szociális Testvérek Társaságában végérvényesen elkötelezzem magam. Éreztem a pozitív súlyát, szépségét az elköteleződésnek, a kimondott igennek és annak, hogy az Egyházunk áldását adta erre az életállapotbeli hivatásra, amelyet a mennyei Atya rólam megálmodott. Igazi ünnep belépni még mélyebben a krisztusjegyesség misztériumába. Nagy hála van a szívemben ezért az ünnepért, ahol a Társasági múltunk, jelenünk és jövőnk találkozott, illetve ahol a menny a földdel összeért. Reménnyel, lelkesen indulhatok tovább, most így örökfogadalmasként a Társaság szárnyai alatt: őáltala, ővele és őbenne szeretni és szolgálni.”
A szentmisén a szociális testvérek tisztelői, rokonai, barátai és a különböző szerzetesközösségek tagjai is részt vettek – Jézus Szíve Népleányok, Mallersdorfi ferences nővérek, árkosi betegápoló ferences nővérek, csíksomlyói ferencesek, klarissza nővérek, segítő nővérek, piaristák, pálos testvérek, fokolarinák – és még a szemlélődő kármelita nővérek is jelen voltak az oltáron meggyújtott ajándékgyertyájuk révén.
Az ünnepség délután a Segítő Mária-gimnázium dísztermében folytatódott, ahol az előadásokra való ráhangolódást rövid zenei mozzanatok segítették. A gazdag, színes programot egy hivatás témájú minikonferencia nyitotta meg, melynek előadói Kovács Gergely érsek, Kővári Magdolna, a szociális testvérek általános elöljárója és Ilyés Zsolt sepsiszentgyörgyi plébános személyes hangvételű, a hivatásról és elköteleződésről szóló tanúságtevő kiselőadásukkal elgondolkodtatták, lelkileg gazdagították a jelenlevőket. Többen meg is jegyezték, hogy ez a program felért egy lelkigyakorlattal, ugyanis bármely életformára érvényes életvezetési tanácsokat és az életvitelükkel kapcsolatos lényeges kérdéseikre kaptak választ. Ezt követően a jól megérdemelt agapé során kötetlen beszélgetésre is alkalom adódott.
A program második részét zenei mozzanat nyitotta meg, melyben a Ványolós család egyházzenei művek előadásával gazdagította a hallgatóságot, ezt követően Murányi Teréz testvér Villanások a szociális testvérek múltjáról és jelenéről című előadása segítette a résztvevőket abban, hogy teljesebb képet kapjanak a szociális testvérek élet- és lélekmentő, szemlélet- valamint társadalomalakító szolgálatáról Erdélyben, illetve Csíkszeredában és környékén.
Teréz testvér előadásából idézünk egy részletet, amely rávilágít a testvérek csíkszeredai múlt- és jelenbeli tevékenységére is:
„Amiről az eddigi kutatás alapján tudunk, Csíkszeredában a kezdet a Missziótársulat 1923 júliusában tartott szociális kurzusához és ünnepélyes közgyűléséhez kapcsolódik, amelyen maga gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök elnökölt. Az eseményre több mint 100 meghívott személy jelent meg. A sikeres kurzus nyomán indult el a szerveződés és a szociális munka. Karizmánk szerint a mozgalmi munka prioritást élvez. Kerületünkben a leghatékonyabb szervező és legjobb előadó Csatáry Adél testvér volt, a Romániai Katolikus Nőszövetség titkára. Ő szerkesztette 1935–36. között a szövetség hivatalos folyóiratát, A Napot. A Nőszövetség keretén belül Zachariás Flóra testvér Székelyföldön leány- és asszonyegyesületeket szervezett. Havilapuk a Vasárnapi Harangszó volt. Iványi Mária testvér pedig Erdély városaiban, falvaiban szociális és világnézeti témájú előadásokat és kurzusokat tartott. Munkafüzetek kiadásával irányították és segítették az egyesületek egységes működését. 1941 novemberében Csíksomlyón és Kézdivásárhelyen Székely Leány Népfőiskola indult, melynek célkitűzése a hitükben erős, nemzeti érzésükben öntudatos, hagyományaikat ápoló, gazdaságilag képzett családanyákat nevelni a székely falvak leányaiból. Az ősi hagyományok és népművészetek őrzését, terjesztését szolgálták.
A szociális testvérek beírták nevüket a székelyföldi népegészségügy történetébe is. Csíksomlyón, a kegytemplommal szemben álló Székháznak, akkor Stabilimentnek nevezett évszázados épülettömbben előbb háztartási tanfolyamokat és gyermeknyaraltatást végeztek, de rövid idő után egy sokkal égetőbb kérdés orvoslásába vágták fejszéjüket. 1937 őszén a Szociális Testvérek Társasága megindított egy egészen kicsi szülőotthont, a „Salvator” Egészségházat, mely később komoly egészségügyi intézetté vált. Előbb családlátogatás által, a csecsemő- és anyavédelem háznál való szolgálatába álltak, majd később Nagy András orvos segítségével csecsemők százai látták itt meg a napvilágot, közöttük például az idén gyémántmisés Csiszér Albert András pápai prelátus is (szül. 1940. november 7.). A testvérek gondozásban részesítették a csecsemőket és a szülőanyákat, akiket később is tanácsokkal láttak el. De megszervezték a Száz baba ünnepét is, hogy a nép körében ébren tartsák az együvé tartozás szellemét.
Kerületünk mára egy összetartó, erős kültagcsoportot vonzott maga köré, fiatalok és kevésbé fiatalok, nők és férfiak vették át a Társaság szellemét, és terjesztik a saját tevékenységi körükben, főleg a magányosok, idősek, betegek között. A fizikai segítség mellett fontosnak tartjuk a lelki támogatást.
A kerület tevékenysége fokozatosan visszanyerte eredeti jellegét: erőinket a közszellem alakítására összpontosítjuk, hogy minél hatékonyabban dolgozzunk a közjó érdekében. A mai újpogány világban fontosnak tartjuk a kultúra evangelizálását, ezért tudományos és lelki könyveket adunk ki, cikkeket jelentetünk meg lapokban és folyóiratokban, előadásokat tartunk televízióban, rádióban, konferenciákon nem csak előadunk, de szervezzük is ezeket. Hangsúlyos az ifjúsággal való foglalkozásunk. Három testvér működik a kolozsvári egyetemen. Az egykori csíkszeredai katolikus főgimnázium helyett létrehívott Segítő Mária Szemináriumi Líceumban nevelői, tanári vagy igazgatói szolgálatot végzett az évek folyamán több testvér, de más iskolákban is tanítunk. Az országban több nyelven hitoktatást végeztünk. Megragadtuk az alkalmakat imacsoportok vezetésére, találkozók, lelkigyakorlatok, Szentlélek-szemináriumok szervezésére.”
A délutáni program folytatásaként a gyímesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Teológiai Líceum három diákja rövid jelenetet adott elő Salkaházi Sára testvér életéből Bálint Róbert igazgató irányításával, majd könyvbemutatóra került sor. Murányi Teréz testvér és Sárközi Sándor piarista párbeszéde felkeltette a hallgatóság érdeklődését Fenyvesi Judit szociális testvér A Fény útja a sötétségben című könyve iránt, amelyet a helyszínen meg is lehetett vásárolni. A könyv beszerezhető a Társaság csíkszeredai vagy kolozsvári házaiban.
A nap kerekasztal-beszélgetéssel fejeződött be, melyben Tamás József nyugalmazott püspök, Simó Gáspár spirituális, Gáll Anna XII. osztályos diák, Pataki Edit és Rétyi Juliánna kültagok megosztották a szociális testvérekhez fűződő élményeiket, gondolataikat. A kerekasztal beszélgetés vezetését Bíró Julianna kültagunk vállalta.
Az ünnepi program zenei mozzanataiért a szervezők hálájukat fejezték ki Csomortáni Csenge-Bernadettnek, Iacob Tibornak, a Segítő Mária-gimnázium VI. osztályos tanulóinak, valamint Gergely Biankának, Miklós Eszternek, a Segítő Mária-gimnázium X. osztályos tanulóinak, illetve Gál Mátyás egyetemi hallgatónak, egykori „segítőmáriás” diáknak és a Nagy István Művészeti Líceum két diákjának: a IV. osztályos Lázár Jankának, valamint az V. osztályos Lestyán Annának.
A napzáró mozzanatban Homa Ildikó testvér, kerületi elöljáró hálás köszönetét fejezte ki elsősorban csíkszeredai testvéreinek, akik felvállalták a szervezést, illetve mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak a nap megszervezéséhez, valamint minden résztvevőnek.
Távozás előtt Tamás József püspök Boldog Salkaházi Sára testvér ereklyéjével áldásban részesítette a jelenlevőket.
Vasárnap a csíksomlyói kegytemplomba, a Szűzanyához zarándokoltak a testvérek. A délelőtti ünnepélyes szentmisén kérték Isten áldását az elkezdődő munkaévükre. Urbán Erik ferences tartományfőnök, a megszentelt élet felelős érseki helynöke a szentbeszédben Slachta Margit testvér, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója gondolataival buzdította nemcsak a testvéreket, hanem a templomot zsúfolásig megtöltő híveket is.
A testvérek a szentmise után kötetlen testvéri együttléttel fejezték be a centenáriumi, illetve munkaév-kezdő programsorozatukat.
Az erdélyi szociális testvérek
