Akkor jó a világ, ha jó benne gyermeknek lenni

Megáldották a Szent Imre-óvoda csemetéinek táskáit

0
1254
Fotók: Szász István Szilárd

„Amikor megáldjuk a táskáitokat, igazából a mennyei Atya áldását tirátok kérjük” – mondta a kolozsvári Szent Imre Római Katolikus Óvoda gyermekeihez szólva László Attila főesperes-plébános szeptember 15-én, pénteken délután, amikor az óvoda munkaközössége, az óvodások és a szülők jelenlétében a Szent Mihály-templomban megáldották az óvodások táskáit.

A nagyobb csoportos óvodások péntek délután az óvodai programot követően izgatottan sorakoztak egymás kezét megfogva a Szent Imre-óvoda udvarán, hogy az óvónőik, dadusaik, szüleik kíséretében átvonuljanak a Szent Mihály-templomba. A kisebbek többnyire szüleikkel érkeztek a templom bejáratához, hogy miután a nyári vakációt követően üdvözölték a régi ismerősöket vagy néhány szót váltottak az újonnan megismert szülőkkel, közösen bevonuljanak az óvoda tanévnyitójára.

A templom élettel telt meg, amint a gyermekek szüleik és nevelőik társaságában megtöltötték a templom padsorait, a gyermeki zsizsegés azt követően sem szűnt meg, hogy mindenki elfoglalta a helyét. László Attila főesperes a gyerekeket arról faggatta, hogy miért járnak óvodába, és bár próbálta tréfásan eltéríteni a válaszukat, hogy netán fagyiért, tortáért, a lufikért járnának oda, a gyerekek mindvégig hangosan kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy ők bizony tanulni járnak az óvodába.

A főesperes megköszönte a szülők bizalmát, hogy a közösségre, a pedagógusokra és az óvodára bízzák gyermekeiket, hogy segítsék és neveljék őket. Arra buzdított, hogy kérjék Isten segítségét, hogy a gyermekek, akiket csodáknak nevezett, test, lélek, szellem egysége legyenek. Az ember akkor egészséges, ha a test és lélek egyensúlyban van, fogalmazott, amit közöségben tudunk megélni, hiszen Isten közösségre hívta, teremtette az embert. Jézus megalapította mindannyiunk családját, az egyházat, mondta a főesperes és arra biztatta a jelenlévőket, hogy tekintsenek családjaikra, és együtt tegyék hozzá mindehhez a maguk részét. Megköszönte a pedagógusok munkáját, amivel a gyermekek nevelését, fejlődését segítik.

A gyermekek táskái a tanulás jelképei, fogalmazott László Attila főesperes, kifejtve, hogy amikor megáldják a táskákat, tulajdonképpen Isten áldását a gyermekekre kérik. Ezt követően Isten oltalmába ajánlotta a gyerekeket, áldását kérve a táskákra és azok hordozóira, az óvónőkre, dadusokra, szülőkre és minden segítőre. A gyerekek a magasba emelték a táskáikat, hogy a főesperes megáldhassa azokat, aki a szentelővel körbejárt a gyermekek között, miközben Szentlélek-hívó éneket énekeltek.

Miután a füstölőt is használta, László Attila elmagyarázta, hogy a tömjént nemcsak a katolikusok, hanem szinte minden vallásban használják, és a jelentése az, hogy amit megtömjéneznek, azt lefoglalják az Istennek. „A gyermekeitek Istennek lefoglaltak: csak egy ideig a tiétek, rátok bízta őket, hogy vezessétek, neveljétek” – emlékeztette a küldetésükre a szülőket a főesperes.

A Miatyánk és Üdvözlégy elimádkozását követően Péter Tünde igazgatónő örömmel köszöntötte az egybegyülteket. Gazdag programokkal várják vissza a bölcsődéseket és óvodásokat. A nagyobbak minden bizonnyal várták már, hogy a barátokkal találkozzanak, de az új óvodásoknak, bölcsiseknek igazi kihívás, hisz egész más világ nyílik ki nekik, fogalmazott az igazgató. Tapasztalt óvodapedagógusaik kitűnő társaik lesznek a szülőknek, mondta, biztosítva őket arról, hogy az első napok szomorkodásai gyorsan elmúlnak. Közös céljuk, hogy a szülőkkel együtt a lehető legjobb feltételeket biztosítsák a Szent Imre-óvoda gyermekközösségének. Felhőtlen, örömteli gyermekkort kívánt számukra. Jó példát mutatva nevelik a rájuk bízott gyermekeket, hiszen méltónak kell lenniük Isten megelőlegezett bizalmára. Péter Tünde igazgató Véghelyi Balázs gondolatával zárta köszöntő beszédét: „Akkor jó a világ, ha jó benne gyermeknek lenni.” Arra hívta a jelenlevőket, hogy ezt a vidám gyermekkort teremtsék meg közösen, gyermek, szülő, pedagógus.

A főesperes megköszönte az igazgatónő munkáját, jelezve, hogy voltak ugyan nehézségek, de minden esély adott, hogy tovább fejlődjön az óvoda. Hónapok óta dolgoznak azon, hogy tornaterem, új orvosi rendelő, közösségi termek és különféle új terek készüljenek, hogy még több, még komplexebb, gazdagabb foglalkozáshoz nyújtsanak lehetőséget a gyermekeknek. A közös ünneplést követően a nap utolsó sugarait kihasználva még a családok, szülők, gyermekek a templom előtti téren köszöntötték egymást, az óvónőket, dadusokat.