Tojásírás kalákában

0
542
Fotók: Gyulafehérvári Caritas

Olvadó viasz illata lengte be a csíkcsicsói kultúrotthont kedden, szorgos kezek rótták a szebbnél-szebb mintákat a főtt tojásokra, amelyek felsorakozva várták, hogy elmerüljenek a piros festékben. A Gyulafehérvári Caritas által működtetett helybéli Fehér őszirózsák időscsoport szervezett tojásíró kalákát, amelyre vendégül látta a Dánfalváról és Csíkszentgyörgy községből érkező szépkorúakat.

Lehet ennél kiválóbb alkalom arra, hogy a hímestojás megírásának rejtelmeiről faggassam az összegyűlt időseket?

A tojást megírjuk, majd megfestjük. Utána jól meg kell pucolni egy puha ronggyal, amit melegíteni kell, s azzal le kell törölni az összes viaszt. Soha nem szabad festés után újra felmelegíteni a tojást, azzal elfolyik a minta. A másik dolog pedig, ha fehér tojást festünk, az jobban kiadja a mintát.

Annak idején hagymahéjjal festettünk a legtöbbet, gyapjúfestékkel, jégerfakéreggel. Mikor mi volt kéznél.

A virágot, a lapit a tojásra helyezzük, majd harisnyába kötözzük. Így festjük meg, majd szalonnával kifényesítjük. Az az érdekesség benne, hogy a forma megmarad, ez régifajta festés. Az ilyent ezelőtt hagymalében csinálták.

Idő kell, amíg a viasz felmelegedik. Ahhoz, hogy jól lehessen írni, jó folyékony kell legyen – vallja a csíkszeredai Annuska néni, aki több évtizedes tapasztalattal a háta mögött a nemzetek írott tojásai szövetségnek büszke tagja.

Mi a titok? Mitől lesz szép egy hímestojás? – tettem fel a kérdést. A válaszok egyöntetűen megegyeztek: szeretettel, jó szívvel kell közelíteni mindenhez és mindenkihez.

Modernizálódunk, fejlődünk, de azért még szép a népi hagyományokat feleleveníteni.

Ma már számos módon díszíthetünk húsvéti tojásokat, kreativitásunk teljes mértékben szabaddá engedhető. A hagyományos tojásírás mellett a keddi alkalom lehetőséget teremtett arra, hogy az idősek különleges tojásdíszítési lehetőségeket próbáljanak ki: quilling- és szalvétatechnikával ismerkedhettek meg. A napot a csíkszentgyörgyi időscsoport vidám előadása, valamint Balázs Csilla, a Caritas idősgondozó munkatársa által bemutatott szenior örömtánc tette még színesebbé.

Régebb minden csak a húsvétról szólt, most másképp van. Egyszerűbb volt, lelkesebbek voltak az emberek. Nem az volt, hogy minél több minden legyen a kosárban, a szeretet volt több.

Forrás: György Mária Angéla/Gyulafehérvári Caritas