Merre tartasz, keresztény Európa?

Az európai kereszténység helyzetéről tartottak konferenciát

0
149
Prőhle Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy többet beszélünk keresztény Európáról, mint amennyire értjük, hogy pontosan miről is van szó. Fotók: Habsburg Ottó Alapítvány

Az európai kereszténység helyzetének megértésével, a különböző felekezeti és nemzeti kontextusok számbavételével és az európai egyházak jövőbeli kilátásainak elemzésével kapcsolatban rendeztek konferenciát október 28-án a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi-dísztermében. Az eseményen magyarországi és nemzetközi szaktekintélyek, valamint európai kereszténydemokrata politikusok, többek között Jan Figel’, korábbi szlovák uniós biztos, Rocco Buttiglione professzor, korábbi olasz miniszter és Hölvényi György, európai parlamenti képviselő is felszólaltak. A kereszténység helyzete Európában konferenciára a Habsburg Ottó hagyatékát és szellemi örökségét gondozó alapítvány szervezésében, Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója alkalmából került sor.

„Az elmúlt években itthon és külföldön is sok szó esik az úgynevezett keresztény Európáról, ennek definíciójával azonban mintha eddig adósok maradtunk volna. Magától értetődőnek vesszük, hogy Európa keresztény. Bizonyos értelemben, történelmi szempontból ez igaz, ahogyan az is, hogy a keresztény egyházak, felekezetek hagyományosan nagyon fontos szerepet játszanak az európai, és így a magyar társadalom életének az alakításában. Az is magától értetődő, hogy a magukat kereszténynek tartó politikai mozgalmak, pártok részt vesznek egyes országok politikájának irányításában” – mondta megnyitó beszédében Prőhle Gergely, a konferenciát szervező Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

Prőhle Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években mintha eltolódott volna a hangsúly a keresztény Európa valódi tartalmának megvizsgálásától a politikai kommunikáció irányába, vagyis többet beszélünk keresztény Európáról, mint amennyire értjük, hogy pontosan miről is van szó. Hozzátette: a konferencia legfőbb célja, hogy a vallásszociológiai tényeket és tendenciákat pontosan megismerve kaphassunk képet a magyarországi és európai keresztény vallásosság állapotáról.

„Amikor az alapító atyák lerakták az európai integráció alapját, katolikus szellemben kívánták áthidalni, összeegyeztetni azokat a nemzeti érdekeket, amelyek korábban Európában a békétlenséget okozták. Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy a modern Európa milyen módon tud reflektálni azokra a gondolatokra, amelyek az Európai Unió alapítóit vezették, tud-e megfelelő egyensúlyt teremteni a nemzeti érdekek érvényre juttatása és az integráció között, és e folyamatban milyen feladat hárul az egyházakra” – zárta gondolatait Prőhle Gergely. 

A konferencia három panelből állt, és a szakértők ezek mindegyikében szociológiai adatokon keresztül vontak le következtetéseket a keresztény vallásosság állapotát illetően, illetve bemutatták az erre adott politikai válaszokat és a keresztény egyházak reflexióit.

Fábri György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense elsősorban a vallásossággal kapcsolatos adatokban rejlő társadalmi összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Fábri elmondta: a számokból Európa- és világszerte a vallásosság csökkenésének különböző dimenziói rajzolódnak ki. A Magyarországi Evangélikus Egyház szemszögéből vizsgálva a folyamatokat kiderül, hogy a lelkészek az elmúlt húsz évben sokkal többet temettek, mint kereszteltek, és csökkenés figyelhető meg a konfirmációk tekintetében is, ami az egyháztagság alakulásának hasonlóan negatív tendenciájára mutat rá.

Bár az egyházaktól elszakadnak, a fiatalok nyitottak a transzcendensre

Az előadó egy érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet. Bár azoknak a fiataloknak a száma, akik az egyház tanítása szerint vallják magukat vallásosnak, egyre csökken, a „maguk módján” vallásosak száma nem lett kevesebb. „Ez azt jelenti, hogy az egyházak elveszítették a fiatalok felét, miközben a fiatalok nem veszítették el a transzcendencia iránti nyitottságukat. Ez lecke mindenki számára, akik egyházban dolgoznak, egyházzal foglalkoznak” – összegezte az általa bemutatott folyamat tanulságát Fábri György.

Gert Pickel szociológus, a lipcsei egyetem professzora előadásában az elvallástalanodás okait elemezve kitért arra, hogy azok, akiknek még fontos a közösségben megélt keresztény hit, nem beszélnek erről eleget – hiányzik az a nyelvezet, az a kommunikációs tér, ahol a vallásosságról korszerűen, másokat is megszólítva hangozna el bármi. Erre a gondolatra reflektálva írta le a magyarországi helyzetet katolikus szempontból Török Csaba egyetemi tanár, az esztergomi főszékesegyházi plébánia kormányzója és Niklaus Peter, a zürichi Frauenmünster korábbi lelkésze, a Karl Barth Alapítvány kurátora. Mindketten megállapították, hogy a negatív tendenciát jelző számok ellenére sok esetben látható a keresztény közösségek megújulása – amennyiben a közösségek vezetői, papok, lelkészek megfelelő hangon tudják megszólítani a híveket.

A felszólaló politikusok, Jan Figel’, korábbi szlovák kereszténydemokrata uniós biztos, Rocco Buttiglione professzor, korábbi olasz miniszter és Hölvényi György a Kereszténydemokrata Néppárt EP-képviselője egyetértettek abban, hogy hangsúlyosabban kell képviselni a korszellemmel szemben a keresztény értékeket a politikában, mindig hangsúlyozva, hogy a kereszténység nagyon is a modernitás része.

Közlemény, Habsburg Ottó Alapítvány