Kihirdették a Nobel-díjasokat

0
313
A díj mellé 10 millió svéd korona is jár.

A tudományos világ legszínvonalasabb díjának tartott Nobel-díj kitüntetettjeinek neveit október 3. és 10. között hirdették ki Stockholmban. A díjat Alfred Nobel alapította, aki 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, élettan és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. A díj mellé 10 millió svéd korona is jár. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat 1968-ban a Svéd Nemzeti Bank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Orvosi-élettani díj

Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért. A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést. „Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé” – méltatta munkásságát a bizottság.

Pääbo munkásságával átalakította az ember eredetének kutatását, mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát.

Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.

Pääbonak azt is sikerült megállapítania, hogy a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak, valamint a Homo sapiens között az egymás mellett élésük idején génátvitel is történt. Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet.

Fizika

Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat. Az elismerést „az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének megállapításáért, valamint a kvantuminformatika területén végzett úttörő kutatásaikért” ítélték a tudósoknak az akadémia méltatása alapján.

Alain Aspect, John Clauser és Anton Zeilinger úttörő kutatásokat végeztek el összefonódott kvantumállapotokkal, ahol két részecske egy egységként viselkedik akkor is, ha egymástól távol vannak – olvasható az illetékes Nobel-bizottság közleményében. A három tudós eredményei utat nyitottak a kvantuminformáción alapuló új technológiák számára. Az alkalmazási területek között vannak ma már a kvantumszámítógépek, a kvantumhálózatok és a kommunikáció kvantumos titkosítása is.

Ennek a fejlődésnek az egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy a kvantummechanika lehetővé teszi, hogy két vagy több részecske úgynevezett összefonódott állapotban létezzen. Ami egy összefonódott párban az egyik részecskével történik, meghatározza azt, ami a másikkal történik, még akkor is, ha távol vannak egymástól.

„Egyre világosabb, hogy egy új fajta kvantumtechnológia van kialakulóban. Láthatjuk, milyen nagy a jelentősége a díjazottak össszefonódott állapotokkal végzett munkájának, amely még a kvantummechanika értelmezésének alapvető kérdésein is túlmutat” – magyarázta Anders Irbäck, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.

Kémia

A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért három tudós, Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai vegyész kapja az idei kémiai Nobel-díjat. Az elismerést az úgynevezett klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért ítélték a tudósoknak. Mint a díj nyerteseit méltató beszédben elhangzott, a 2022-es kémiai Nobel-díj fő témája az, hogyan könnyíthetők meg a nehéz folyamatok.

A kaliforniai Scripps Kutatóintézet tudósa, K. Barry Sharpless és a Koppenhágai Egyetem vegyésze, Morten Meldal a kémia új, funkcionális formája, a klikk-kémia alapjait tette le, amelyben a molekuláris építőelemek gyorsan és hatékonyan épülnek össze, az amerikai Stanford Egyetem kutatója, Carolyn R. Bertozzi pedig elkezdte a klikk-kémia élő szervezetekben való alkalmazását – olvasható a Nobel-díj honlapján.

A kémikusok régóta törekszenek arra, hogy egyre bonyolultabb molekulákat építsenek. A gyógyszerészeti kutatások során ez gyakran járt azzal, hogy gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes molekulákat állítottak mesterségesen elő. Ez sok csodálatos molekuláris építményt eredményezett, ám elkészítésük általában rengeteg időt és pénzt vett igénybe.

„Az idei kémiai Nobel-díj arról szól, hogy ne bonyolítsuk agyon a dolgokat, ehelyett dolgozzunk azzal, ami könnyű és egyszerű. A funkcionális molekulákat akár egyszerűen is meg lehet építeni” – mutatott rá Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

Irodalom

Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, ő az első francia nő az irodalmi Nobel-díjasok sorában. Az indoklás szerint az elismerést azért a bátorságért és klinikai éleslátásért ítélték neki, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait. Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.

Az írás politikai tett, amely felnyitja a szemünket a társadalmi igazságtalanságokra – idézte a Reuters hírügynökség egy korábbi nyilatkozatát. Klasszikus, jellegzetes stílusa ellenére Annie Ernaux inkább „önmaga etnográfusának” tartja magát, mint regényírónak. Gyakran hivatkozik Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című művére, de sokat elárul róla, hogy szociológusok, köztük Pierre Bourdieu is nagy hatással voltak rá.

Annie Ernaux első regénye 1974-ben jelent meg Les armoires vides címmel, a nemzetközi elismerést a 2008-as Évek (Les années) című művével szerezte meg. „Ez a legambiciózusabb projektje, amely nemzetközi hírnevet, rengeteg követőt és irodalmi tanítványt szerzett neki” – írta az akadémia a könyvről, amelyet az első kollektív önéletrajznak nevezett, Durs Grünbein német költő pedig a kortárs nyugati világ úttörő szociológiai eposzaként méltatta. A 82 éves írónak több mint húsz könyve és számos publikációja jelent meg.

Béke

Alesz Bjaljacki bebörtönzött fehérorosz aktivista, az emberi jogokat védő Memorial orosz szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja kapja idén a Nobel-békedíjat. A díjazottak a civil társadalmat képviselik hazájukban, és évek óta kiállnak azért, hogy az emberek szabadon bírálhassák a hatalomban lévőket és az állampolgárok alapjogai érvényesülhessenek.

Alesz Bjaljacki a demokráciapárti mozgalom egyik alapítója volt Fehéroroszországban a nyolcvanas évek közepén. Életét annak szentelte, hogy segítse hazája békés és demokratikus fejlődését. Több alkalommal ült börtönben aktivizmusa miatt. Jelenleg tárgyalás nélkül tartják fogva. A hatalmas nehézségek sem tántorították el attól, hogy harcoljon az emberi jogokért és a demokráciáért Fehéroroszországban.

A Memorial jogvédő szervezetet 1987-ben alapították jogvédő aktivisták az egykori Szovjetunió területén azért, hogy az emberek sohase felejtsék el a kommunista rezsim elnyomásának áldozatait. A Memorial munkássága azon az elven alapul, hogy a múlt bűncselekményeinek megismerése segíti, hogy elkerülhetővé váljon megismétlődésük.

A Polgári Szabadságjogok Központja céljául tűzte ki az ukrán civil társadalom megerősítését, illetve a demokrácia és a jogállamiság támogatását. A központ egyebek között aktívan pártolta, hogy Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjává váljon. Az ukrajnai háború kezdete óta a szervezet mindent megtesz az oroszok által elkövetett háborús bűnök dokumentálásáért, és a felelősök elszámoltatásáért.

Közgazdaság

Három amerikai kutató kapta a közgazdasági Nobel-díjat. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért részesül a közgazdasági Nobel-díjban. Ben Bernanke egykori Fed-elnök a Brookings Institution tagja, Douglas Diamond az University of Chicago professzora, Philip Dybvig a Washington University professzora.

Ben Bernanke, Douglas Diamond és Philip Dybvig fektette le az 1980-as évek elején annak a modern bankkutatásnak az alapjait, amely tisztázza, miért vannak bankok, hogyan lehet őket kevésbé sebezhetővé tenni a válságok során, és hogyan súlyosbítja a bankok összeomlása a pénzügyi válságokat. Munkásságuk nagy gyakorlati jelentőséggel bír a pénzügyi piacok szabályozásában és a pénzügyi válságok kezelésében.

Diamond és Dybvig elméletükben bemutatják, hogy a bankok azáltal, hogy sok megtakarítótól betéteket elfogadó közvetítőként működnek, lehetővé tehetik a betétesek számára, hogy akkor férjenek hozzá a pénzükhöz, amikor csak akarnak, miközben hosszú távú hiteleket is kínálnak a hitelfelvevőknek. Elemzésük azt is kimutatta, hogy e két tevékenység kombinációja hogyan teszi a bankokat sebezhetővé a közelgő összeomlásukról elterjedt híresztelésekkel szemben. Ben Bernanke az 1930-as évek nagy gazdasági válságát, a modern történelem legsúlyosabb gazdasági válságát elemezte. Többek között kimutatta, hogy a válság elmélyülésében és időbeni elhúzódásában maguk a bankrohamok is döntő szerepet játszottak.

Forrás: MTI