Életem egyetlen pillanata sem telt Isten nélkül: a fizikai Nobel-díjas Anton Zeilinger a vallásról

0
2794

2022-ben a fizikai Nobel-díjat (megosztva) Anton Zeilinger kvantumfizikus kapta, aki tudományának történetéről is rendszeresen nyilatkozik a szélesebb közönségnek, és a valláshoz fűződő viszonyáról is készségesen beszél. A napokban a Die Furche című osztrák hetilapnak adott interjújából idézünk a budapesti Vigilia bejegyzése nyomán.

Hogy mi nyújt támpontot számomra? Az a meggyőződés, hogy létezik valamilyen transzcendens valóság: sokan Istennek nevezik, vagy más kifejezésekkel jelölik. Számomra pedig ez nem is csupán meggyőződés, hanem életem egyik fontos tapasztalata, hogy a világ nemcsak anyagi természetű. Érdekes módon mindig is átéltem ezt a tapasztalatot, kezdettől fogva. Életem egyetlen pillanata sem telt Isten nélkül. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan templomba járok. Az a fontos számomra, hogy létezik valamilyen fizikán túli (metafizikai) valóság – ami több annál, amit a természettudomány eszközeivel látni és mérni lehet.A tudomány és a vallás közötti feszültség némi leegyszerűsítéssel azzal magyarázható, hogy mind a tudomány, mind a vallás hajlamos átlépni a saját illetékességi körét: ha például a természettudósok azt állítják, hogy maradéktalanul meg tudják magyarázni az evolúciót, akkor nem veszik figyelembe, hogy nem tudnak magyarázatot adni a véletlenre, amely pedig fontos szerepet játszik a folyamatban. Másfelől a vallási fundamentalisták szó szerint értik a Bibliát, és azt állítják, hogy a teremtés pontosan úgy történt, ahogyan a Bibliában olvasható (mindössze néhány nap alatt). Katasztrófa, ha a tudomány és a vallás ily módon félreérti önmagát. A tudomány és a vallás valójában kiegészíti egymást. És szerintem ez rendkívül pozitív dolog!

Forrás: Vigilia

MEGOSZTÁS