Ferenc pápa a világi intézményekhez: Ti vagytok az egyház világi mivoltának a szíve!

0
161

A Szentatya csütörtökön délben fogadta a Vatikánban a Világi Intézmények Világkonferenciája közgyűlésének tagjait. Hozzájuk intézett beszédében arra kérte őket, hogy hallgassák meg az emberek fájdalmait, örömeit és vegyenek részt azokban. Álljanak a háborúk megosztotta népek mellett, akiktől megtagadják a méltóságot. 

Világi mivoltuk a szíve a küldetésüknek, ami megmutatja az egyház, Isten Népe világi természetét, mely úton van a népek között és a népekkel. Ez a kilépő egyház nem távoli, nem különül el a világtól és a történelemtől, hanem belemerül abba, hogy annak fénye és sója legyen, az egység, a reménység és az üdvösség sarja. A ti sajátos küldetésetek az emberek közé visz benneteket, hogy megismerjétek és megértsétek, ami a szívükben van, hogy velük együtt örvendezzetek és velük együtt szenvedjetek, a közelség, vagyis Isten stílusával. Karizmájuk arra kötelezi őket egyénileg és közösségileg, hogy a szemlélődést a részvétellel összekapcsolva osztozzanak az emberiség problémáiban és kérdéseikre az evangélium fényével adjanak választ. Legyenek jelen az élet legfáradságosabb és legfájdalmasabb útjain, ahol a háború megosztja a népeket és ahol tagadják az ember méltóságát, a világi intézmények képviselőinek ott kell jelen lenni, hogy tanúságot tehessenek Isten jóságáról és gyengédségéről.

Hivatásotok az utcákra, a határokra szólít benneteket, tehát ne álljatok meg!

A bátor döntésekhez Krisztus csendes szemléléséből merítsenek erőt, hiszen a Jézussal valós imádságos találkozás, a Biblia olvasása és a szentségek vétele az ő békéjével és szeretetével tölti el a szíveket. Küldetésük egyfajta határ-hivatás, melyet időnként titoktartással őriznek. A világi intézmények tagjai többször jelezték, hogy a lelkipásztorok nem mindig ismerik és nem mindig ismerik el őket, így aztán bizalom híján gyakran visszavonultak a párbeszédből és ez nem jó – szögezte le pápa. Hivatásotok az utcákra, a határokra szólít benneteket, tehát ne álljatok meg, hanem nyissatok utat, például a klerikalizmus által „blokkolt” egyházi környezetben! – ajánlotta Ferenc pápa. Számos olyan hely van a világban, a politikában, a társadalomban, a kultúrában, ahol lemondanak a gondolkodásról és az éppen uralkodó nézethez társulnak, ellenben a ti küldetésetek minden ember sorsához kötődik: nincs magányos sors! Az úton járó egyháznak mindig újra fel kell fedeznie önmagát, hogy befogadja a világot annak összes fáradságával és szépségével együtt. Az egyház nem a megnyugvás és a pihenés laboratóriuma, az egyház küldetésben van – tette hozzá szabadon a pápa. Ehhez el kell vetni az összes a haszontalan szokásokat, melyek nem szólnak már senkihez sem, hiszen elvont fogalmakkal nem lehet tanúságot tenni. Vagy az életünkkel evangelizálunk, és ez a tanúságtétel, vagy nem tudunk evangelizálni!        

Szelídséggel, követelések nélkül, mégis határozottan és tekintéllyel dolgozzatok!

Végül a Szentatya arra biztatta a világi intézmények munkatársait, hogy szelídséggel, követelések nélkül, mégis határozottan és a szolgálatból fakadó tekintéllyel tegyék jelenvalóvá a világi mivoltot az Egyházban. Munkájuk legyen az elvetett mag és a kovász rejtett szolgálata, ami tudja, hogyan kell meghalni az eseményekben, még az egyházi eseményekben is, hogy aztán azok belülről változzanak meg és végül jó gyümölcsöt teremjenek. Ehhez engedelmesen hallgassanak a Szentlélekre, hogy megértsék, miként lehet még hatékonyabbá tenni az evangelizálás munkáját – zárta beszédét Ferenc pápa a Világi Intézmények Világkonferenciája közgyűlésének tagjaihoz.

Forrás: Vatican News / P. Vértesaljai László SJ