Alkalomhoz illő?

0
830
Illusztráció: Pexels

Nyár van, ilyenkor az esküvők és egyéb ünnepi rendezvények szezonja is szokott lenni. Ebben az évben rengeteg elmaradt ünnepet is igyekeznek pótolni az emberek. Jómagam például osztálytalálkozón voltam, ugyanis most volt egyikünknek ideje, energiája a kezébe venni a szervezést. Ilyenkor talán még többször eszébe ötlik az ember lányának a ,,mit is vegyek fel?” kérdés. Irigykedve nézegetem a régi-régi esküvői fényképeket például, ahol mindenki felvette az akkor épp legszebbnek gondolt ruháját, de nincs fodrász által készített frizura, manikűr, smink és amit ide kellene sorolni. Sőt, az ember néha olyan fényképet is talál a családi archívumban, ahol szépen, otthon, az udvaron ünnepeltek, cicoma nélkül, s anélkül a sokszor, sokakat emésztő gondolat nélkül, hogy elég elegáns-e az alkalomhoz az öltözék.

Mindeközben a napokban vezető hír volt a net valamelyik bugyrában, hogy az egyik híres színész-, énekesnő másodszor vett fel egy cipőt. Uramisten! Mindez 2022-ben, amikor nálunk a szomszédban hónapok óta háború van, emellett világszinten aszály, az emelkedő árakat látva az átlagember fizetésének lassan újraélesztés kell, s a koronavírus is fel-felüti a fejét. És ez csak a nagyja, ahogy szokták mondani. Az apróbb, esetleg egyéb nagy problémákat most ne is említsük. Maradjunk ezeknél. Egy ukrán menekült örül, ha el tudja hozni az összes szükséges ruháját. Ma is még mindig sok hely van, ahol örülnek a gyerekek és szülők egyaránt, ha iskolakezdésre lesz cipő, lehet menni iskolába. Hihetetlenül hangzik, de sajnos vannak helyek, emberek… Romániában még mindig előkelő helyen van a gyerekszegénység, az új adatokat nem ellenőriztem, de néhány éve rangos helyen álltunk, nem hiszem, hogy azóta olyan jó irányba változott volna a helyzet.

„Az ember minden jel szerint arra van teremtve, hogy gondolkozzék; ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme; egyetlen kötelessége az, hogy helyesen gondolkozzék“ – írta Blaise Pascal, a világhírű francia filozófus és természettudós a Gondolatok című művében. Ezt is elolvasva komolyan elgondolkodhatunk, mit lehet tenni, mi mit tehetünk. Vannak híres emberek, akik sokakat segítenek szóval, tettel, jó példával, szívükön viselik és támogatják a mélyszegénységben lévőket. Van, aki valósan vagy virtuálisan örökbe is fogad ilyen gyereket. Nem elég meghatódni, megkönnyezni egy-egy esetet. A jó Isten azért adott értelmet, hogy tudjunk helyesen gondolkodni, mérlegelni. Ne azzal foglalkozzunk, ki hányszor vesz fel egy cipőt, ruhát, hanem inkább azzal, hogy segíthetünk azoknak, akik még egyet sem vehetnek fel néha.