Isten és a nép szolgálatában: papszentelés Nagyváradon

1
1773
Teljes önátadás. Fotók: képernyőképek az online közvetítésből

Kézrátételével és a felszentelő ima során a papság szentségében részesítette Böcskei László nagyváradi megyés püspök a hegyköztótteleki Blaga Antoniu és a tasnádi Orosz Tibor-Roland diakónusokat, majd az egyházmegye papsága szintén kézrátételével jelezte, hogy befogadja az újonnan felszentelt papokat közösségébe. Az ünnepi szentmisét ma, június 18-án, szombaton 11 órától tartották a nagyváradi székesegyházban. Korábban videóban mutattuk be Blaga Antoniut és Orosz Tibor-Rolandot a Romkat felületén, illetve írásban a Vasárnap hasábjain az akkor még felszentelés előtt álló, immár felszentelt papokat.

A szentmise kezdetén Böcskei László nagyváradi megyés püspök szeretettel köszöntötte a jelenlévőket, a papjelölt diakónusokat, családjaikat, rokonságukat, barátaikat, a papságot, a gyulafehérvári teológia képviseletét, a tanárokat és a papnövendékeket, a híveket, akik személyesen vagy az online közvetítésbe bekapcsolódva vettek részt az ünnepi szentmisén. A diakónusok, akik hosszasan készültek erre a napra, életük legkülönlegesebb napját élik meg, mondta a főpásztor, amikor Isten hívó szavára igent mondva elérték azt az időt, hogy az Úr szolgái legyenek, a Mester követői Isten és az emberek szolgálatában. Ha gondoskodunk a hivatások kibontakozásáról, akkor meglátjuk az eredményét. Legyen ez a nap a kegyelem kiáradásának az ideje, fogalmazta meg jókívánságát a püspök.

Vakon Zsolt püspöki titkár ismertette a hívekkel a papszentelés szertartásának rendjét, az egyes részek jelentését. A papszentelés a jelöltek bemutatásával kezdődött. A hegyköztótteleki Blaga Antoniu és a tasnádi Orosz Tibor-Roland diakónusok a püspök elé járultak, aki az áldozópapok feladatairól és szolgálatáról szólt a jelöltekhez és a hívekhez. Kétségtelen, hogy Isten egész szent népe királyi papságot nyert Krisztusban, mondta a püspök, hozzátéve, hogy Jézus Krisztus mégis kiválasztott egyeseket tanítványai közül, hogy az egyházban az ő nevében nyilvánosan papi hivatást töltsenek be embertársaik javára. A szentelendőknek hasonlóvá kell lenniük Krisztushoz, az örök főpaphoz és szoros egységben kell működniük püspökeikkel, így válnak az újszövetség igazi papjaivá, akik hirdetik az evangéliumot, mondta Böcskei László. A küldetésük az, hogy az emberek megszentelésén fáradozzanak és őket Istenhez vezessék. Szüntelen örvendezéssel és igaz szeretettel töltsék be Krisztus papi tisztét, kérte a főpásztor. Tartsák szemük előtt a jó Pásztor példáját, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak és keresse, megmentse, ami elveszett.

Ezt követően a jelöltek nyilvánosan kifejezték szándékukat, hogy a papságot az egyház szolgálatára és az egyházi előírások szerint készek vállalni Isten iránti szeretetből és a nép javára. A püspök elé járultak tiszteletet és engedelmességet fogadva az egyházmegye mindenkori főpásztorának. „Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned” – mondta nekik Böcskei László püspök.

A szentelési szertartás második részben a püspök imára szólította az egybegyűlteket, majd térdelve elénekelték a Mindenszentek litániáját. A jelöltek teljesen a földre borultak, ezzel kifejezve eddig szóban kimondott szándékukat, a teljes önátadást Isten és a nép szolgálatára. A litánia után mindenki felállt, amikor a papszentelés lényeges része következett, a kézrátétel és a felszentelő ima. A püspök csendben a papságra jelöltek fejére helyezte kezét, ezzel jelezve a papi hatalom átadását, majd sorban minden pap ezt tette, a jelöltek fejére helyezték a kezüket, majd a szentelendők körül maradtak, miközben a püspök a felszentelő imát mondja. Ezalatt a szentelendők a püspök előtt térdeltek. A felszentelő ima végén az újonnan felszentelt papok felálltak, majd stólába és miseruhába öltöztették őket. Ezt követően Böcskei László püspök a felszentelt papok kezét krizmával kente meg, ami a kiválasztás jele. A kehely és a paténa átadása azt jelezte, hogy az áldozópap fő feladata a szentmise bemutatása. A papszentelés utolsó mozzanataként a püspök békecsókot adott az újonnan felszentelt papoknak, akiket a jelen lévő papok szintén békecsókkal vettek fel a papi közösségbe. Ezt követően a szentmise a megszokott módon folytatódott a hitvallással. Az újonnan felszentelt papok a püspök mellett szolgáltak a szentmise további részében.

Böcskei László megyés püspök a szentmise végén elmondta, hogy hálaadás van a lelkében a papszentelésért, mert a kegyelmi gazdagságot megoszthatta a szentelésen keresztül a felszentelendőkkel. „Vártunk titeket”, mondta a felszenteltekhez szólva, ugyanis a papi közösségnek szüksége van az ő lendületükre, az álmaikra, a lelkesedésükre. Szüksége van a közösségnek arra, hogy megerősítsék őket. Építeni akarnak rájuk, velük együtt a nép és az egyház javára, mondta a püspök, hogy minél több ember megismerje Isten jelenlétének csodáját a mai világban.

1 HOZZÁSZÓLÁS