Erdélyi püspökök részvételével imádkoztak az ökumenikus keresztúton Debrecenben

0
457
Fotók: Öröm-hír sajtóiroda/Magyar Kurír

Ökumenikus keresztutat jártak Debrecenben április 10-én, virágvasárnap: a menet élén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyés püspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Böcskei László nagyváradi megyés püspök; Virgil Bercea, a Nagyváradi Görögkatolikus Egyházmegye főpásztora, valamint Fekete Károly tiszántúli, illetve Csűry István királyhágómelléki református püspökök haladtak.

Debrecenben a virágvasárnapi városi keresztút hétéves múltra tekint vissza. Idén a város és a keresztény felekezetek elöljáróihoz a nagyváradi püspökök is csatlakoztak, hogy együtt imádkozzanak a szomszédos országban dúló háború megszűnéséért.

Az idei keresztút állomásain elhangzott elmélkedéseket Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita állította össze, amelyeket nagyváradi, beregszászi és debreceni előadóművészek tolmácsolásában hallhattak a jelenlévők. A virágvasárnapi városi keresztúton a keresztény felekezetek vezetői, a keresztút állomásainál pedig a felekezetek lelkipásztorai működtek közre.

Böcskei László nagyváradi megyés püspök az „Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot” kezdősorú rövid imával indította gondolatait. „Ezekben a szavakban benne van a bánat: a bűnbánat, amikor az ember eltávolodik Istentől; de a remény is, amely a húsvét öröméhez vezet el bennünket. Isten a mi hűtlenségünk ellenére hűséges marad hozzánk, és bár átvezet a szenvedésnek, a halálnak a völgyén, mégis a feltámadásra hív” – mondta.

A főpásztor három olyan személy példáját elevenítette fel, amelyek segíthetnek abban, hogy értelmesen és gyümölcsözően éljük meg az előttünk álló nagyhetet és húsvét ünnepét.

Cirenei Simon átvette Jézus Krisztus keresztjét a keresztúton, hogy segítsen a szenvedő Krisztuson. Itt az idő, hogy mi is felvegyük saját keresztjeinket. Ne féljünk a keresztektől, amikor a megmaradásunkról, az egységünkről, a hitünkről, keresztény értékeinkről van szó.

Veronika kendőt nyújtott Jézusnak, hogy enyhítse szenvedését. Mennyire fontos ez napjainkban is, hogy tudjuk az együttérzés kendőjét nyújtani egymásnak, főleg azoknak, akik a háború borzalmait viselik. Vegyük észre a közelünkben élő szenvedőket, árvákat, betegeket, magányosokat is.

Mária karjaiba fogadta Fiának holttestét. A mostani időkben, amikor keressük a megoldásokat a világ bajaira, az igazi megoldás abban a képben van, amit Mária mutat nekünk: karjaiban az Úr Jézus. Be kell fogadnunk életünkbe Jézust! Nem elég csak néha-néha beszélni róla, találkozni vele. Ha mindennapi életünkbe fogadjuk őt, akkor a döntéseink mindig jó döntések lesznek, és mindig a jó utat választjuk.

„Nem elég csak szemlélni a bevonulást, meg kell találni a helyünket ebben a menetben. Csatlakozzunk Jézushoz, és haladjunk előre húsvét örömében. Az Úr áldása legyen mindannyiunkon; és testvéreinken, akik a háború sebeit hordozzák; a népek vezetőin, hogy megtisztult gondolatokkal tudják előmozdítani a békét az egész világon!” – fogalmazott a nagyváradi római katolikus megyés püspök.

„Ébredjetek és induljunk!” (Mt 26,46) – Csűry István református püspök a szenvedések helyén, a Getszemáni kertben történt eseményekre utalt, ahol a történések nemcsak előre vetítik Jézus halálát, hanem ahol a tanítványoknak is szembe kellett nézniük önmaguk gyengeségével.

Volt idő, hogy mi is belefáradtunk szenvedéseinkbe, a nehéz helyzetekbe, amelyekből azt gondoltuk, nincs kiút – mondta Csűry István püspök. Az egyházi vezető örömét fejezte ki azért, hogy úgy tűnik, már ébredünk: éberen akarjuk látni a külvilágot, a holnapot. Maga Jézus is úgy fogalmaz: „Ébredjetek és induljunk!” S ez emberibbé, így Istenhez közelivé teszi az életünket – zárta gondolatait a református püspök.

Végül Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök a Jézus bevonulásakor elhangzott „Hozsanna” felkiáltásról szólt, amely nagypénteken már egészen másként hangzott a „Feszítsd meg!” kiáltásában. 

„Mi most együtt kiálthatjuk: Hozsanna, áldott, aki jön az Úr nevében! Míg a szomszédos országból »Feszítsd meg!« kiáltás hallatszik, hiszen a háború hangja semmi mást nem visszhangozhat, mi azért vagyunk itt, hogy bizonyságot tegyünk arról, hogy egyetértésre, együttélésre és békességre van szükségünk. A mi jelenlétünk egy hatalmas kiáltás az Úr felé: »Hozsanna!« Alapvető a mi kiáltásunk ebben a nehéz időszakban: segítsen bennünket az Úr, hogy mi szüntelen együtt tudjuk ezt kiáltani, és óvjon, mentsen meg bennünket attól, hogy bármikor azt kiáltsuk: »Feszítsd meg!«” – fohászkodott a nagyváradi görögkatolikus püspök.

„Krisztus velünk van, mint az apostolokkal a csónakban a viharzó tengeren. Krisztus velünk van, még ha úgy is éreznénk, hogy alszik, és nem figyel ránk ebben a rettenetben. Egyedül Krisztus hatalma tudja lecsillapítani a háborgó tengert és a háborúskodó emberiséget. Krisztussal béke van a vihar és a háború közepette is. Csak meg kell látni, föl kell ismernünk őt a szenvedésben, a szenvedőben, a küzdelmünkben…” – írta Kocsis Fülöp érsek-metropolita a keresztúti elmélkedéseket tartalmazó füzetben.

Az ökumenikus városi keresztút záróakkordjaként a székesegyházban Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater című műve csendült fel a debreceni Csokonai Színház Kórusa előadásában és Ács János karmester vezényletével, majd a református nagytemplomban a Debreceni Helyőrségi Zenekar Dominica Palmarum koncertjén vehettek részt az érdeklődők.

Forrás: Magyar Kurír