EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Abban az időben Jézus kiment az Olajfák-hegyére. Kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és tanította őket.Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák.Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. Ők azonban tovább faggatták. Erre fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van!” Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön. Azok meg ennek hallatára egymás után eloldalogtak, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középen álló asszonnyal.Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hol vannak, akik vádoltak téged? Senki sem ítélt el?”„Senki, Uram” – felelte az asszony.Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”
Jn 8,1-11
Egy házasságtörésen ért nőt hoznak Jézus elé. Az írástudók már elítélték, hiszen a törvény világos, most Jézusnak is ítéletet kell mondania. Az egész megszervezett jelenet célja azonban az, hogy Jézust magát is elítélhessék, megölhessék. Jézusnak bírói szerepben kellene megszólalnia, hogy ítélete alapján ő is halálra ítélt vádlott lehessen.
Kétszer jegyzi meg a szöveg, hogy Jézus lehajol és ujjával a földre ír. A szentírásmagyarázók szemében ez egy mellékes gesztus. Vagy így fejezi ki Jézus, hogy nem ért egyet a vádaskodással, vagy – kissé fantáziadús értelmezés szerint – így akar időt nyerni, hogy választ adjon a provokáló kérdésre.
A történet azonban két síkon mozog: egyrészt ott van a jól ismert vita, a csapda az írástudók részéről, és ezen a síkon Jézus mint tanító jelenik meg, másrészt a szimbolikus gesztusok síkja, amely Jézust mint a végső idők prófétáját jeleníti meg. A két sík egymás megerősítésére szolgál, és nem lehet egyszerűen kiebrudalni belőle a kétszer megismételt földre írást.
A szöveg azt mondja, hogy az egész nép (pas laos) odajött, hogy hallgassa tanítását. A jeruzsálemi templom körzetében vagyunk. Ezek az apró jelek a prófétai gesztus fontosságára irányítják a figyelmünket: új szövetség megkötésének lehetünk tanúi, együtt van a nép, és fontos helyen, nem a Sínai hegyen, de Jeruzsálem temploma tövében Jézus kétszer ír – két kőtáblás új törvényt.
Fontos arra is odafigyelnünk, hogy Jézus az ujjával ír. Valahányszor Jézus ujjáról van szó, az isteni hatalom értendő ezen, amely a gonosz erejét töri meg a földön. Ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor elérkezett hozzátok Isten országa.
A föld, amire Jézus ír, nem csupán a jelenet színpada, nem csupán az események „szubsztrátuma”, hanem aktív résztvevője a drámának. Jézus onnan fentről jött, az égből, és a földieknek próbál valamit elmondani az égiekről. A földiek szerint gondolkodóknak nehéz az égi magasságok titkait megérteni, amint ezt Jézus már Nikodémusnak is elmondta.
László István székelyszenttamási plébános
