Megújították szerzetesi fogadalmukat a piarista nővérek Nagykárolyban

0
537

Boldog Celestina Donati mennyei születésnapjára emlékeztek Nagykárolyban a piarista nővérek március 18-án. Az esti keresztutat Celestina anya elmélkedései mentén imádkozták végig a hívek, majd az esti szentmisében Tünde nővér, Bori nővér, Ágnes nővér, valamint Eugenia nővér megújították szerzetesi fogadalmukat.

Talán furcsa, hogy nagyböjt péntekének estéjén ünnepelni gyűltek össze a hívek a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templomban, de a szentmise szónoka, Molnár Lehel SchP szerint méltó és igazságos, hogy Boldog Celestina Donati emléknapján ünnep legyen. A piarista szerzetes emlékeztetett, hogy Celestina anya fontosnak tartotta a Jézus Krisztus kínszenvedéséről való elmélkedést, ugyanis abból lehet a leginkább erőt meríteni a szeretethez.

A fogadalomújítás megrendítő pillanatai után a szónok kérdéssel kezdte elmélkedését: „Miből származik ez az odaszenteltség és vajon mire alapozzák a nővérek a bátorságukat, hogy önként és teljes szívükből felajánlják életüket a jó Istennek?”

Molnár Lehel a szentmise ószövetségi olvasmányára utalva – mely az Énekek énekének egy részletét tárta a hívek elé – kiemelte, hogy a szerelem olyan erős, mint a halál, olyan mély, mint az alvilág; tűz, amely mindent felperzsel. Vagyis elkerülhetetlen, hogy a szerelem mint elemi erő mindenkinek az életében elkerülhetetlenül és feltartóztathatatlanul bekövetkezik.

Celestina anya is ír róla, hogy néhányan már az ő korában is azt gondolták, hogy a boldogságot és a szerelmet meg lehet vásárolni. Amellett, hogy az Énekek éneke nevetségesnek nevezi ezt a fajta gondolkodást, rámutat, hogy valahogy mégiscsak Istentől érkezik ez az elemi erő, amely képes arra, hogy végső soron minden embert magához vonzzon. „Isten az, aki a halált és az alvilágot is meg tudta járni, és semmivé tenni mindazokat  a föltámadás. Az Úr lángja az, ami mindezt rendezni tudja. Nekünk ehhez a lánghoz kell eljutnunk, ami maga Jézus Krisztus, aki önátadó módon fordult az emberek felé” – mutatott rá a szónok.

Krisztus az, aki előbb szeretett. A keresztény élet, a szerzetesi élet pedig válasz erre a szeretetre. „A legjobb válasz pedig az, ha szolgáló lelkülettel szeretjük egymást. Így kerülhetünk csak Isten jelenlétébe” – fogalmazta meg a piarista szerzetes, majd hozzátette: „A kulcs az, hogy tudunk-e úgy szeretni, mint Jézus, tudunk-e úgy égni, mint a gyertyák, hogy miközben fényt adunk másoknak, felemésztjük magunkat.”

A szentmisében Boldog Celestina Donatira emlékezve azt a szerzetesi és keresztény életet ünnepelték, ami önként és teljes szívvel fordul oda a másikhoz, ami nap mint nap visszatérhet ahhoz a döntéshez, hogy legyen meg a te akaratod, az Atyának az akarata mindannyiunk életében.

A szent negyven naphoz hasonlóan Celestina anya ünnepe is segíthet abban, hogy könnyebb legyen visszatalálni a forráshoz, amely a szerelemhez hasonló éltető elemi erőként elvezethet valamennyi embert arra a döntésre, hogy merjen úgy szeretni és úgy fordulni a másik ember felé, mint ahogy Jézus tette azt.

Forrás: Szatmári Egyházmegye