Ferenc pápa Görögországba érkezett

0
366
Ferenc pápa II. Jeromossal, Athén és egész Görögország ortodox érsekével, a görög autokefál ortodox egyház vezetőjével

Két és félnapos ciprusi látogatása után Ferenc pápa december 4-én délelőtt kevéssel tíz óra után megérkezett Athén repülőterére.

Pénteki és egyben ciprusi programjának zárásaként a nicosiai Szent Kereszt plébániatemplomban ökumenikus imádságon vett részt egy migránsokból álló csoport társaságában.

A menekültek ne legyenek a politika eszközei

Ferenc pápát Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka fogadta és köszöntötte. Két napos látogatása során számos arcát megismerhette a szentatya Ciprusnak, amelyből nem hiányozhat a Földközi-tenger térségét sújtó migránshullám hatása. Cipruson menekült családok ezrei keresnek menhelyet, elsősorban a közel-keleti helyzet elől szökve. A migráció nem egy helyi, hanem globális szintű jelenség — mondta a jeruzsálemi pátriárka. A nemzetközi közösségnek tudnia kell, hogy jövőnk függ ennek a súlyos problémának a kimenetelétől. Az egyház részt vállal a migránsok helyzetének javításában, visszaadja méltóságukat és identitásukat. Korábban Pietro Parolin bíboros államtitkár olvasta föl a pápa üzenetét a Nemzetközi Migrációs Szervezet fennállásának 70. évfordulójára, amelynek lényegi gondolata, hogy a Szentszék elítéli a migránsok politikai célú felhasználását. A származási országokban kell biztos életkörülményeket teremteni, hogy a lakosság ne kényszerüljön elvándorolni.

Görögországi látogatása első programjaként az athéni elnöki palotában találkozott az ország politikai és civil társadalmi vezetőivel, valamint a helyi diplomáciai testületek tagjaival.

Európa bölcsőjében…

Európa – már a kontinensünk neve is görög örökség, jeleként annak, hogy az öreg földrész egyik legfőbb kulturális patrimóniuma közvetlenül Hellászból ered, illetve később a római birodalom közvetítésével lett először Európa közkincse, majd az egész világé.

Kék-fehér sávos nemzeti lobogójuk a tengerre utal, hiszen a 132 ezer négyzetkilométer nagyságú ország egyötöde szigetvilág: 1300 szigetéből 170 lakott. A közel 11 millió lakosú görög föld legmagasabb csúcsa az Olümposz hegye (2917 méter magas) egyszerre jelkép és valóság. Lakói 93 százalékban görögök, 4 százalék albán jelenléttel. Vallásilag a lakosság 86 százaléka görög ortodox hitű, az egy százaléknyi katolikus közösség 133 ezer lelket számlál.

Görögország ősi és klasszikus története a Krisztus előtt 1000-től 323-ig tart, amikor a makedón Nagy Sándor világbirodalommá tette, ami aztán az ő halálával lassan szétesett. Ám miközben politikailag megsemmisült, kulturálisan áthatotta az akkori egész Mediterrániumot. A 2. században Róma meghódította, de jellemzően az új Római Birodalom első útját, mai szóval – autósztrádáját – éppen dél felé indította, hogy Nápoly fölött Capuánál Keletre fordulva, az Adria-parti Brundisium-nál (Brindisi) lyukadjon ki, ahonnét a hajók indultak az ősi Hellászba. Rómát köldökzsinórja Görögországhoz kapcsolta.

Pál apostol görög földön végzett igehirdetését az Apostolok Cselekedetei részletesen leírják, elég csak a híres areopágoszi beszédére utalni. A keresztény hitre tért görög lakosság Konstantinápoly, az ősi Bizánc fennhatósága alá került, majd velencei hódítás után ottomán uralom nehezedett rájuk. A több évszázados hódoltság ellenére – miként Ciprus – az anyaország is megőrizte nemzeti és vallási identitását, döntő mértékben a görög hívek tiszteletében álló ortodox szerzetesek áldásos tevékenységének köszönhetően. A görög nép 1821-ben felkelt az ottomán uralom ellen és apránként visszaszerezte függetlenségét. A II. világháború olasz-német támadásait alaposan megszenvedte, a háború után pedig az „ezredesek diktatúrájától” szenvedett, mígnem 1974-ben létrejött a Görög Demokratikus Köztársaság. 1981 óta tagja az Európai Uniónak.

A görög ortodoxia 1850 óta autokefál, saját vezetésű egyház és egyszerre hivatalosan államvallás. A katolikus egyház 133 ezer lelket számlál, a lakosság 1,2 százaléka. Kevéssel a fele görög nemzetiségű. A bevándorlás miatt az utóbbi évtizedekben megnőtt a számuk, mintegy 40 ezer lengyel és 45 ezer fülöp-szigeteki katolikus hívővel. Az utóbbi években sokan érkeztek Szíriából és Irakból is. 2018-ban a görög ortodox egyház egyenesen 400 ezerre becsülte a katolikusok számát. A vendégmunkás katolikusok többnyire a szigetvilág idegenforgalmában dolgoznak, viszonylag nagy szétszórtságban és ebből szárazik sok nehéz lelkipásztori feladat. Több katolikus közösség hozta magával a papját, de ezek a közösségek saját nemzeti nyelvükön végzett liturgiájukkal és a kevéssé beszélt göröggel megnehezítik az egységesebb lelkipásztorkodást. Anyagi gondjaik is jelentősek, mert amíg a görög állam jelentős mértekben támogatja az ortodox államvallást, addig a katolikus egyház bevétele felét adóként befizetni kényszerül.

Szent II. János Pál pápa 2001-ben Szent Pál apostol nyomában tett apostoli látogatást Görögországban, Máltán és Szíriában. Emlékezetes marad őszinte bocsánatkérése az 1204-es kereszteshadjárat vétkeiért, amikor a keresztesek kirabolták Konstantinápolyt. Attól kezdve a görög ortodox egyház és a Szentszék között a kapcsolatok egyre erősödtek és ennek jele Ferenc pápa 2016-os leszboszi és mostani látogatása.    

Az összeállítás forrása: Vatican News