Megújult a moldvai Nagypatak római katolikus műemléktemploma

0
359
Fotók: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

A Szent Márton napi búcsú keretében szentelték újra vasárnap a moldvai Nagypatakon (Valea Mare) a magyar állam támogatásával restaurált római katolikus műemléktemplomot.

A legrégebbi moldvai római katolikus fatemplomként nyilvántartott műemlék újraszentelésén Iosif Păuleț iași-i püspök köszönetet mondott a Magyarország képviseletében jelen levő Zákonyi Botond bukaresti nagykövetnek a műemlék megmentéséért – tudósította az MTI-nek Gazda Árpád. Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke az esemény után elmondta: ez az első alkalom, amikor magyarországi támogatással műemléket újítanak fel Moldvában, egy csángók által lakott településen. Hozzátette: a parányi fatemplom újraszentelésén mintegy 25 pap és sok száz hívő vett részt. Úgy értékelte: a felújítás és az avatás hozzájárult a magyar érzelmű csángók moldvai elismertségének növeléséhez.

A felújítás során megerősítették a templom alapját, kicserélték a korhadt gerendákat, szarufákat és más fa elemeket, valamint újrafödték tölgyfazsindellyel az épületet. Az MCSMSZ által koordinált műemlék-felújítást 75 ezer euróval támogatta a magyar külügyminisztérium. Zákonyi Botond nagykövet az MTI-nek elmondta: az egyházi liturgia román nyelven zajlott, de Pogár László MCSMSZ-elnök és ő maga is mondott pár mondatot magyarul is. Hozzátette: ez a legkeletebben fekvő Szent Mártonnak szentelt katolikus templom, és a korai kereszténység idején Savarián, a mai Szombathelyen született Szent Mártonra egy kicsit magyar szentként is szokás tekinteni, noha jóval a honfoglalás előtt élt.

A Nagypatak és Forrófalva (Faraoani) közös temetőjében álló parányi fatemplomban csak kivételes alkalmakkor tartanak szertartásokat. Mindkét településen nagyobb templomok épültek. Petru-Iulian Bucur muzeológus tanulmánya szerint Forrófalván 1420-ban husziták telepedtek le. A települést 1435-ben említik először, és a helyi hagyomány szerint ekkor épült a kis fatemplom is, amelynek első írásos említése 1605-ből való. Az idők során a kis templomot többször újraépítették. A templom nyugati ajtaját a muzeológus feltételezése szerint az 1745 és 1762 közötti javításkor alakították ki. Az ajtón ma is elolvasható a „Bálint Márton csinálta”, fába vésett felirat.