A koronavírus-járvány (h)arcai a rendelőkben, kórházakban (I.)

0
564
Oltásellenes tüntetők gyűjtenek aláírást egy kolozsvári demonstráció alkalmával. / Fotó: Bodó Márta

Féligazságok, zavaros szónoklatok

Kolozsvár főtere, szombat délután: csodás, békés őszi napsugár, tört fények, sétáló emberek. Csak az arcokat félig elfedő maszkok jelzik a jelent annak minden bonyodalmával. És a nyugodt zsongásba hirtelen beleordító, megafonokkal, erősítőkkel a torzításig hangosított, ideges, idegessé tevő hadarás…

Egy emlékmű talapzatán szónok darál: Temesvárról érkezett, körbejárja az országot, aláírásokat gyűjt, mert a nehezen kivívott szabadságunk korlátozása az oltási igazolás megkövetelése. Pár tucatnyian állnak hasonló feliratokkal, zászlóval, néhányan az aláírási íveket kezelik, többnyire szervezők, és a rendfenntartók. A többség alkalmi közönség, a sétálók közül állnak meg néhány percre vagy ragadnak ott. Záporoznak a közösségi felületeken is lépten-nyomon megtalálható féligazságok, a reális kontextusból kiragadott és -forgatott adatok, tévedések és a szándékos félrevezetés. Inkább politikai szónoklat, mint egészségügyi ismeretek birtokában mondott felvilágosítás. Nem hallgatom tíz percnél tovább, kínosan zavaros logikával operáló hangulatmanipulátor – állapítom meg magamban. Örülök viszont, hogy Kolozsváron erre a napsugaras szabad szombaton alig van vevő.

Azt állította a szónok, hogy Németországban, Izraelben csak beoltottak betegedtek meg a járvány negyedik hulláma során. Nem tudok ottani adatokat, de Románia beoltottsági mutatója sereghajtó, itt a be nem oltott betegek életkora egyre alacsonyabb, és az elhalálozók immár ebből, s nem csak az idősek generációjából szedi az áldozatait. Háziorvosom épp előző nap, míg nekem receptet állított ki, panaszolta: jelenleg 40 Covid-beteg páciense van, mind a fiatal korosztály tagjai, mind oltatlanok. Volt, aki próbált tapogatózni, nem tudna-e tőle hamis oltási igazolást szerezni, hogy a bevásárlóközpontba beengedjék – beoltani nem engedi magát, de a „mall” nélkül unalmas, értelmetlen az élet.

Ahol a receptre felírt gyógyszert kiváltom, a gyógyszerészek ugyanazt mesélik: egyre több a fiatal beteg, akik viszonylag súlyos tünetekkel küzdenek. Az oltásnak azonban makacsul és érthetetlenül ellenállnak. Igaz, pandémia előtt jelentkezett egy oltásszkeptikus hangulat bizonyos alternatív gyógyászatra esküvők körében, az ő teóriájuk szerint az oltás tehet a szaporodó autizmus eseteiről. Aztán este olvasom, hogy Kárpátalján újra megjelent a gyermekbénulás, ez a 20. század elején még rettegett, majd az oltás feltalálása és bevetése után teljesen eltűnt betegség! Íme, az oltásellenes, butító propaganda eredménye! Vissza kell térnünk a feketehimlő gyilkos torkába, holott azt a halálos kórt is sikerült kiiktatni az oltásnak köszönhetően?

A koronavírus-járvány pedig szintén reális, ezt már protestáns kórházlelkész ismerősöm erősíti meg, aki a kolozsvári kórházak kórtermeit évek óta rendszeresen járja, csak a pandémia tetőzésekor tiltották el a belépéstől. Most, hogy ismét tetőz a járvány, csak az udvaron, a sürgősség folyosóján tudja imával kísérni a betegeket, s a lelket tartani ápolóikban, ha a rohamüzemmódban folyó munka közben egyáltalán akad egy percük is elmondani, mennyire a tűrőképességük, erejük végénél tartanak, mennyire lehangoló, embert próbáló naponta haldoklók közt helytállni.