Boldogasszony, anyánk…

0
848
A kolozsvári piarista templomban őrzött kegykép

A korabeli egyházi hagyomány szerint augusztus 15-én ünnepeljük Mária elszenderülését, avagy mennybevételét, továbbá Magyarország Máriának történt felajánlását is. Az ünnep tartalma szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ez a hit évszázadokon keresztül öröklődött a néphagyományban, így alakult ki gazdag folklórhagyomány körülötte. Számos legenda és népi ének is kapcsolódik Máriához, az ő elszenderüléséhez is. Ezek legismertebbje egyik egyházi népénekünk, amely régen a ma magyar himnuszként elismert újkori költemény előtt egy ideig a katolikus magyarság nemzeti imája volt.

Részint ide tartozik az a felfogás, hogy gyógynövényeket leginkább a „boldogasszonyközi” (aug. 15. és szept. 8. közötti) időben érdemes gyűjteni, részint az is, hogy a Nagyboldogasszony napján gyűjtött növényeket, virágokat megáldatták, és óvó-védő szerepet tulajdonítottak neki; e szentelményt éveken át megőrizték, gyakran a gyűjtő koporsójába helyezték.

De nemcsak a szokások és hiedelmek tárháza széles, hanem számos legenda és népi ének is kapcsolódik Máriához, az ő elszenderüléséhez is. Ezek legismertebbje egyik egyházi népénekünk, amely régen a ma magyar himnuszként elismert újkori költemény előtt egy ideig a katolikus magyarság nemzeti imája volt. Keletkezéséről nem lehet teljesen pontosat tudni, legkésőbb az 1700-as évek elején jöhetett létre, első lejegyzése Szoszna Demeter pannonhalmi bencés szerzetes kéziratos énekeskönyvében történt 1715-ben. A vers szerzőjeként a hagyomány Lancsics Bonifác bencést valószínűsíti, ugyanis a Szoszna által lejegyzett költemény strófakezdő betűi a Bonifacius nevet adják ki. Korabeli dallamjegyzéke egy 1774-es egyházi énekeskönyvből ismert, 1793-ban már nemzeti énekként hivatkoztak rá, legalábbis Szirmay Antal 1804-ben erről tájékoztatta olvasóit. A Boldogasszony, anyánk létrejötte vagy népszerűvé válása szoros összefüggésben áll Magyarország török uralom alóli felszabadulásával, ugyanis e történelmileg jelentős momentum után a Mária-tisztelet méginkább fellendült. A kultúrtörténeti kutatások is rámutatnak arra, hogy miután I. Lipót szintén Magyarok Nagyasszonya kegyeibe ajánlotta az országot 1693-ban, illetve a karlócai béke (1699) után felvirágzott a Patrona Hungariae-kultusz. S bár Erdély „távol esett” ekkor még Magyarországtól, azaz viszonylagos önállósága korát élte, a híres füzesmikolai könnyező Madonna csodájára is 1699-ben került sor, illetve Kolozsváron az idők folyamán elhalványult Mária-tisztelet is ekkor éledt új erőre, a Mária-körmenetek és -társulatok történetében pozitív fordulat állt be. Ugyanakkor Erdélyben nem tekinthetünk el a protestáns szellemi környezettől, sem pedig a politikai erővonalak folyamatos alakulásától, mint befolyásoló tényezőtől. Viszont tény, hogy bármilyen okból és háttérből is emelkedett újra fel a Mária-tisztelet, Kolozsvárnak 1719-ben már két nagy körmenetes búcsúünnepe volt, ezek egyike éppen Nagyboldogasszony napján.

A fellendülő Magyarok Nagyasszonya-tisztelet idején kegyességi irodalmi alkotások, ezen belül katolikus népénekek egész sora keletkezett, és nem világos, hogy mégis miért a Boldogasszony, anyánk került be a köztudatba, terjedt el, keletkezett moldvai, sőt erdélyi verziója is. Mindenesetre elmondható róla, hogy nem csupán a Szűzanyába vetett bizodalom kifejezője, hanem kifejez egy bizonyos közszellemet, Mária országának és a magyarok egységének eszméjét.

Melodia de Beata Virgine
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk: nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk: R. Magyarországrúl, Pannoniárúl, ne felejtkezzél el árva Magyarokrúl
Oh Atyaistennek kedves szép leánya! Krisztusnak szent Anyja, Szentlélek Mátkája R. Magyarországrúl etc.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, tégy méltóvá bennünk régi gratiákra; R. Magyarországrúl, Pannoniárúl etc.
Ime lásd mint kérünk, bűnünkbül kitérünk, tehozzád sóhajtunk énekszóval intünk: R. Magyarországrúl etc.
Fordíts el hazánkrúl ennyi sok ínséget: melyben torkig ázunk, s nyerj már békességet. R. Magyarországrúl etc.
Abigailnál szebb, Rachelnél ékesebb, még Judit asszonynál is vagy gyönyörűebb: R. Magyarországrúl etc
Christus Fiad előtt hajts térdet érettünk; ha ezt nem cselekszed, egy lábig elveszünk. R. Magyarországrúl etc.
Im, ugyanis rajtunk mindenféle ostor, ki mint néked általverte szívünk, mint tőr. R. Magyarországrúl etc.
Vgy vagyon mi dolgunk, mintha Aegyiptomban, Babylonnak tornyát épitnénk hazánkban. R. Magyarországrúl etc.
Sírnak és zokognak árváknak szívei, hazánk vészi fölött az […] hívei: R. Magyarországrúl etc.