A Lélek hullatja ajándékait… állj oda!

0
1197
Fotó forrása: charmlife.com.mx

Pünkösd van, a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Jézus felemelkedett a felhők fölé, a Lélek leszállt ránk, hogy ne maradjunk vigasztalanok. A világban dinamikus mozgás van most. Van, aki a sötét erők játékát fürkészi, de van, aki a felhők felé néz és onnan várja a mennyei ajándékok hullását. Mi Istenre szegezzük tekintetünket, és a Lélek ajándékainak hullását várjuk.

Mexikóban van egy szokás, a piñata. Amikor valamit ünnepelnek, megtöltenek egy papírból, agyagból vagy textilanyagból készült edényt cukorkákkal és édességekkel, majd szépen feldíszítik, és felkötik valahová magasra. Az ünnepeltnek vagy ünneplőknek bekötött szemmel és egy bottal meg kell szerezniük a kincseket.  A kincset úgy lehet megszerezni, hogy az edényt el kell törni vagy tépni, és akkor hullanak a magasból a cukorkák. Miért is pont ez a szokás jutott eszembe pünkösd kapcsán? Nemcsak azért, mert mexikói testvéreinknél járva részesültem benne, hanem azért is, mert azt hiszem, pünkösd metaforája ez számunkra. Jézus megígérte nekünk az Ajándékot, a Lelkét, de arra is bátorított, hogy kérjük, vágyakozzunk utána, szerezzük meg.

A szociális testvérek fontos küldetése a Szentlélek Úristennel való kapcsolat megélése és mások figyelmének a felhívása arra, hogy ne felejtsék el a harmadik isteni személyt. A Lélek ismeretlen sok keresztény számára is, de pünkösd ünnepe lehetőség lehet arra, hogy egyre jobban megismerjük és bevonjuk a saját életünkbe. Mi naponta kérjük a Szentlélek ajándékainak kiáradását a saját életünkre és azokéra, akiket szolgálunk. Ha a fenti metaforánál maradunk, azt is mondhatnám: naponta ütögetjük a piñata korsóját és reménykedünk, hogy a Jóisten Jézus ígérete szerint elhalmoz minket édességeivel. A gyerekek, de mi felnőttek is, ha meglepetésről van szó, valami különlegesre vágyunk, és néha csalódottak vagyunk, ha nem az esik ki a korsóból, amire számítottunk, vagy ha az édesség csak egy szokványos édesség. A Lélek ajándékai sokfélék, és már Szent Pál korában voltak, akik csoda-ajándékokra sóvárogtak. Sok mindenre lehet sóvárogni, de a tartós örömöt az apró dolgokban való kitartás adja. A piñata korsójából az ütögetésre édességek hullanak. A mi „ütögetéseink” a Lélek-hívogató fohászaink. Hívjuk, esdjük, tegyünk valamit, de a Lélek ajándékainak hullása nem a mi ügyességünkön fog múlni, csak egyedül Isten kegyelmén. A Lelket hívjuk, de ne felejtsük, Ő már itt (is) van.  Ő már „lehullott” – mint az édességek. Lehet: már mind lehullottak a földre, és én hiába ütögetem az eltört korsót tovább, inkább le kell hajolnom és a földön tapogatózva kell keresnem a cukorkákat.

Kérjék most velünk együtt, a Lélek hétköznapi ajándékait, hogy teremni tudjuk mindannyian a Lélek gyümölcseinek rendkívüli ajándékait: a szeretetet, örömet, békességet, türelmet, kedvességet, jóságot, hűséget, szelídséget, önmegtartóztatást (lásd Gal 5,22).

Homa Ildikó SSS

Pünkösd másodnapjától kezdve naponta egy-egy írást teszünk közzé portálunkon a Szentlélek adományairól az erdélyi szociális testvérek tollából.