A jezsuita rend Szent Ignác megtérésének 500. évfordulójára ünnepi évet hirdetett. Marosvásárhelyen az emlékévet megnyitó ünnepi szentmise május 20-án, csütörtökön délután 5 órakor volt a Páduai Szent Antal-templomban. Legyen ez az év kitüntetett alkalom arra, hogy elkötelezetten teszünk valamit életünk megújulásáért, hogy ne csak a külsőség és foglalatosság határozza meg az ünnepet, hanem belsőleg is készek legyünk együttműködni Isten kegyelmével, és mindannyian újra és újra megtapasztalhassuk a megtérést, megújulhassunk és átalakulhassunk − írta köszöntőjében Vízi Elemér SJ provinciális.
Ötszáz évvel ezelőtt, 1521 pünkösdjén egy baszk lovag térdét ágyúgolyó roncsolta szét. Az akkor még Íñigo López de Loyolának hívott fiatalember számára ez a személyes tragédia hamarosan az egész életét – sőt, később a keresztény világot – megváltoztató folyamat kezdetének bizonyult. A későbbi Loyolai Szent Ignácot a sebesülés indította arra, hogy hitét elmélyítve elinduljon a megtérés útján, kidolgozza a személyes istenkapcsolat megerősítését segítő lelkigyakorlatait, majd létrehozza a Jézus Társaságát.
Ez a szerzetesi közösség, a jezsuita rend most Ignác megtérését, vagyis életrendezését elindító sebesülése 500. évfordulójára ünnepi évet hirdetett. A 2021. május 20-án elkezdődött eseménysorozat 2022. július 31-én ér véget, és magában foglalja az első jezsuita szentté avatásának 400. évfordulóját is.
Az emlékév május 20-án nyílt meg a jezsuita templomokban.
Marosvásárhelyen az emlékévet megnyitó ünnepi szentmise május 20-án 5 órakor volt a Páduai Szent Antal-templomban. A szentmisét P. Jakabos Barnabás SJ végezte a Marosvásárhelyen szolgáló jezsuitákkal közösen. P. Tamás Barnabás SJ és P. Petrovics László SJ lelkész koncelebrált, S. Mihalkov Ferenc SJ szerzetes asszisztált, aki a Babes-Bolyai Tudományegyetem teológia szakos hallgatója.
Jakabos Barnabás, a helyi közösség elöljárója beszédében hangsúlyozta az esemény ünnepi jellegét. Az ünnep megállást és hálaadást is jelent: a hétköznapi élet tele van Isten ajándékaival, amelyekért mindig hálát lehet adni. Fontos, hogy szívünkben tartsunk fenn helyet Isten számára, készek legyünk megnyitni szívünket és hagyni, hogy Isten boldoggá tegyen minket, hogy mi is a legjobbat adhassuk magunkból. Ezt követően Vízi Elemér SJ provinciális köszöntő levelét tolmácsolta a jelenlevőknek, majd ünnepélyesen elhelyezte az év mottóját megjelenítő plakátot az oltár elé. A magyar rendtartomány a Szent Ignác-esztendő mottójául a következő, Szent Ignác lelkiségében gyökerező mondatot választotta:
„Megtalálni Istent mindenben”.
A mottóról: Ez a meghívás spirituális dimenziót nyit életünk minden területének, és ösztönzi kapcsolatunkat Istennel. Emlékeztet arra, hogy teljesen Istenben vagyunk – ahogy Szent Pál mondja, „benne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28). Kapcsolatban áll életünk valamennyi területével és mindazzal, ami körülvesz minket. Így minél inkább megtaláljuk őt életünk eseményeiben és azok mögött, annál inkább eljutunk a megtérésre, mert valami átalakul látásunkban, gondolkodásunkban, és tágul szabadságunk a jóra. (Vízi Elemér SJ)
A szentmise után a jelenlevők egy bensőséges hangulatú beszélgetésen vettek részt, ahol meleg tea mellett elmesélték megtérésük történetét, a Szent Ignáchoz kötődő történeteiket, az ignáci lelkiséggel kapcsolatos megéléseiket.
Molnár Izabella
