Az egyház társadalmi tanítása

Százharminc éves a Rerum novarum

0
325
A pápai dokumentumok irányt mutatnak. Illusztráció: csíksomlyói pápalátogatás 2019-ben/archív

A keresztény társadalmi tanítás társadalometikai elvek és a belőlük adódó társadalomszervezeti követelmények rendszere. Nem segélyprogram. Nem Karitász, bár annak elvi alapjait e megnyilvánulások tartalmazzák. Nem egyedi problémák leltára vagy megoldások receptje, hanem a társadalom – sőt a globális társadalom, az egész emberiség – életének optimalizálását szem előtt tartó egységes állásfoglalás, a világról, az egyház szerepéről, az egyház és a világ viszonyáról.

Az iparosodás vagy a premodern társadalmak, avagy a felvilágosodás és a francia forradalom előtt a vallás és így az egyház mint a megkereszteltek természetes közössége, részese volt a társadalom életének, anélkül, hogy tevékenysége elkülönült volna a gazdaság, a kultúra, a politika, a család világától. A modern korban az élet megannyi dimenziója – a technikától a tudományig (értsd elsősorban a természettudományt), a szórakoztatóipartól a gazdaságig, a kultúrától a médiáig – önállósult, azaz látszólag erkölcsi normáktól és a vallási céloktól függetlenítve is működőképes. Sok esetben a jogalkotásban is hasonlókat tapasztalhatunk. Azonban éppen az élet tapasztalata bizonyítja, hogy ez az önállósulás csak időszakos lehet. Erre a „bizonytalanságra” adott válasz az egyház társadalmi tanítása, a katolikus társadalmi tanítás. Határozott nyilatkozat, miszerint az ember nem csak anyagi és evilági lény, hanem szellemmel és lélekkel rendelkező, a természetfeletti valóságra nyitott személy. Isten gyermeke. Isten teremtménye és képmása.

Amikor az egyház társadalmi tanításáról beszélünk, ezt több szempont alapján tehetjük meg. Filozófiai hátterét Agustinus Aurelius (Szent Ágoston), Aquinoi Szent Tamás, majd a neotomizmus és a 20. századi perszonalista filozófiáknál találjuk meg. E filozófiai gondolkodás organikus láncolatot alkot. A perszonalizmus modern 20. századi filozófiai irányzat, aminek a gyökerei azonban messze az ókorig nyúlnak vissza. Az emberi személyt a középpontba helyező gondolkodás, alapvetően zsidó–keresztény ihletettségű. Képviselői Emmanuel Mounier, Henry Bergson és különösen Jacques Maritain francia filozófusok. Erre a bölcseleti gondolkodásra épül a kinyilatkoztatás teológiai értelmezése az emberi társadalom fontos kérdéseiről. Úgy is mondhatjuk, a földi élet mindennapjairól. A kereszténységnek mint egyszerre hitnek, világnézetnek és vallásnak, valamint organikus kultúrának – e négy dolog szervesen összetartozik – a megszületése pillanatától mondanivalója volt és van ma is az emberi élet társadalmi kérdéseiről. Gondoljunk csak a Szentírásban olvasható jézusi utalásokra kora társadalmával kapcsolatosan, vagy az ősegyház megnyilatkozásaira és gyakorlatára.

Mégis szorosabb értelemben, katolikus társadalmi tanításról a 19. század óta beszélhetünk. XIII. Leó pápa Rerum Novarum (Új dolgoknak a…) kezdetű 1891. május 15-i körlevelétől XI. Piusz pápa Quadragesimo Anno, XXIII. János pápa Mater et Magistra, Pacem in terris, VI. Pál pápa Populorum progressio, Octogesima adveniens, II. János Pál pápa Laborem exercens, Sollicitudo rei socialis, Centesimus annus, XVI. Benedek pápa Caritas in veritate, Ferenc pápa Evangelii gaudium apostoli buzdítása és Laudato si’ körleveléig (12 db.) és a II. vatikáni zsinat Gaudium et Spes határozata, a római Püspöki Szinódus 1971-ben kiadott záródokumentuma, a Hittani Kongregáció két nyilatkozata, valamint az Egyház Társadalmi Tanításának kompendiuma alkotja. Ehhez társul még tágabb értelemben számos egyéb megnyilatkozása az Apostoli Szentszék kongregációinak és a Justitia et Pax (Igazságosság és Béke) Pápai Tanácsnak a határozatai, valamint a helyi egyházak püspöki konferenciáinak vagy megyéspüspökeinek e tárgyban kiadott hivatalos megnyilatkozásai.

Az ember és társadalma iránti felelősség az egyházat társadalmi állásfoglalásra készteti. Az egyház társadalmi tanítása a keresztény világnézet része. Ahogy szent II. János Pál pápa mondta, az egyház társadalmi tanítása a katolikus hit (és így katolikus teológia) része, ezért a megkeresztelt krisztushívőre ugyanúgy kötelező az ismerete, követése, továbbadása, mint a katolikus keresztény hit hittani és erkölcsi tanításai.

Az egyház társadalmi tanítása természetes módon hordozza korának tudományos ismereteit, szemléletét. Az elmúlt bő száz év során a katolikus teológián belül önálló tudománnyá fejlődött és tudományos megalapozottsággal rendelkező tanítás. Ezt hívjuk szociálteológiának. Miközben önálló tudományág, az erkölcsteológia szélesebb tárgykörébe is szokás sorolni. Felhasználja a modern társadalomtudományok ismereteit is, különösen a szociológia és a közgazdaságtan, valamint a filozófia, a környezetvédelem, a bioetika, a politikatudomány stb. ismereteit is. Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma a következő hét téma köré csoportosítja a társadalmi tanítást: a család, az emberi munka, a gazdasági élet, a politikai közösség, a nemzetközi közösség, a környezetvédelem, a béke támogatása. Egy külön fejezetben szól a társadalmi tanítás és az egyházi cselekvés szempontjairól, a lelkipásztori tevékenységről a társadalmi területen, és egy másik fejezetben fejti ki a társadalmi tanítás és a világi hívők elkötelezettségének kapcsolatát és szempontjait. Ez a kincsestár tárgyi bizonyitéka annak, hogy a katolikus egyháznak, de általában az egész keresztény közösségnek (katolikus, ortodox, protestáns, anglikán) van mondanivalója, korszerű és időtálló mondanivalója a társadalmat érintő kérdésekről. Bátran állítjuk, hogy ha a térség nemzetei, Európa nemzetei és általában a világ nemzeteinek többsége, vagy ha legalább értelmiségiek mélyebben ismernék e tanítás lényeges elveit, szempontjait, és azt alkalmaznák is az élet különböző területein, akkor sokkal inkább értékelvű világban élhetnénk.

A keresztény társadalmi tanítás nem megmerevedett tanrendszer, hanem együtt halad az élettel. Középpontban mindig az emberi személy áll életével és a maga személyi méltóságával, teljes erkölcsi és szellemi értékeivel, transzcendens rendeltetésével, akit sohasem szabad gazdasági, politikai, társadalmi szempontokért feláldozni. A társadalom az emberért van, az ember erkölcsi és közösségi lény, a társadalmi élet felépítése tehát nem nélkülözheti a kötelező erkölcsi alapokat. A tanítás folyamatosságát biztosítja néhány antropológiai-társadalomelméleti elv, amelyek a társadalmi tanítás alapelvei, ezek a következők: a személy méltósága és szabadsága – a személyiség (perszonalitás) elve. A közjó és igazságosság elve. Ezen elv tárgykörébe tartoznak a politikai közösség feladatai, valamint a javak egyetemes rendeltetésének elve is. A szubszidiaritás (kisegítés) elve és a hozzá szorosan kötődő részvétel elve. A szolidaritás elve, amely egyszerre jelenti a szolidaritást mint társadalmi alapelvet és egyszerre erkölcsi erény. A társadalmi tanítás felsorolja a társadalmi élet alapvető értékeit, amelyek az igazság, a szabadság, az igazságosság. E három érték a szeretetből mint legmélyebb forrásukból születik és fejlődik. A komplex együttest alkotó erények között – s különösképpen az erények, a társadalmi értékek és a szeretet között – mélységes összefüggés van.

A jövőben érdemes az egyes témákat kibontani, különös tekintettel arra, hogy Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája a tanítást kiterjeszti az egész teremtett világra. A társadalmi tanítás jelentős hatást gyakorolt 1945 után a politikai és gazdasági életre. A politikai életben a kereszténydemokrácia ezekre az elvekre és értékekre épül. E politikai eszmeiség gyakorlata sikertörténet a második világháború után Európában, annak nyugati felében. Ez teremtette meg a közös piacot, majd az Európai Uniót, amelynek egyik legfőbb erénye a béke megőrzése. Gazdasági értelemben az ökoszociális piacgazdaság (német gazdasági modell) – amelyet Ferenc pápa is nagyon kívánatosnak és követendőnek tart a nemzetek számára, szemben a neoliberális angolszász globális modellel – szintén ezekre az értékekre épül. Érdemes olvasni ezeket a körleveleket aktualitásuk miatt is és a róluk szóló tanulmányokat, könyveket, hogy életünk hitelesebb és mélyebb, minőségibb lehessen.

Soós Károly

Megjelent a Vasárnap 2021/20-as számában.