Életigenlővé válni

0
688
Vannak, akik könnyen veszik az akadályokat, kihívásokat, mások pedig szinte belebetegszenek... (Fotók: Pixabay)

Hogyan viszonyulunk az élethez, mennyire érzékeljük az élet színeit, hogyan vesszük az akadályokat, honnan és miből merítünk energiát – olyan kérdések, amelyekkel valószínűleg sokan találkoztunk és foglalkoztunk életünk folyamán.

Közvetlen környezetünket figyelve feltűnhet, hogy vannak, akik könnyen veszik az akadályokat, kihívásokat, mások pedig szinte belebetegszenek minden új helyzettel való szembenézésbe. Nagyon széles és színes a hozzáállások és viselkedések skálája ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan. Ha van egy kicsi ideje, javasolom, írjon le néhányat a sajátjából, mielőtt tovább olvas.

Személyiségtípustól, családtól és neveléstől, valamint kultúrától függetlenül, íme néhány szempont, amit áttekintésre ajánlok:

Az önismeret. Gyakran hallottam „ismerem én magam, nehogy már valaki meg akarja nekem mondani, ki vagyok, ha én nem ismerem magam, akkor ki” mondatokat. Az önismeret egy sokkal inkább befele forduló és kifele megmutatott tudás magamról, amiben benne van az, hogy tudatában vagyok személyiségvonásaimnak és viselkedési mintáimnak, s ezek tükrében fogadom mások visszajelzéseit és feldolgozom azokat. Feldolgozni azt jelenti: reflektálok rájuk, és ha igaznak, jellemzőnek vélem, beépítem a magamról való tudásba, ha pedig nem értek vele egyet, elvetem, de csak miután megvizsgálom, hogy a partneremben mi indíthatta el azt a megélést velem kapcsolatban. Az életünkben lévő, betoppanó vagy éppen abból kihátráló személyek nemcsak saját, hanem kapcsolatunk és önmagunk tükrei is. Használjuk ezt a tükröt, tartsuk tisztán az önismeret által, hiszen így elkerülhetjük a folyton ismétlődő és egymásra kísértetiesen hasonlító élethelyzeteket és leckéket. Önismeret által gazdagítom a magamról való tudást és fejlesztem a személyiségem, hisz a személyiségem életciklus, történések, kapcsolatok, a bekövetkezett veszteségek és elért sikerek függvényében folyamatosan változik.

Nyitottság és kíváncsiság. Feltűnt már, hogy vannak emberek, akik folyton magukról beszélnek, és ha nem ők vannak a figyelem központjában, akkor mindent érdektelennek tartanak? Amennyiben nyitottak és kíváncsiak tudunk lenni a világra, a körülöttünk élőkre, a számunkra fontos személyekre, esélyt adunk arra, hogy valami újat tanuljunk. Ezáltal nem veszítünk a saját értékünkből, tudásunkból, hanem a világot sokszínűbbnek és varázslatosabbnak fogjuk megélni.

A külső és belső erőforrások ismerete. Számomra az erőforrások feltérképezése édesanyám kamaráját juttatja eszembe. Ő mindig tudja, hogy mi van a kamrában, mi készül kifogyni, mi hiányzik, és ennek függvényében hoz döntéseket. Mi van az önök erőforrás-kamrájában? Ha hitelesen feltérképezem az erőforrásaimat, lehetőségem nyílik ezek karbantartására, feltöltésére és megújítására. Nemrég egy pszichodráma módszerrel általam vezetett csoportban megkérdeztem a csoporttagokat az erőforrásaikról, és a válaszok bennem elindítottak is egy erőforrásleltárt, amely magába foglalja a hitem, a reményt, a családomat, a barátaimat, a munkámat, az utazásokat, a zenét, az olvasást, és nem utolsósorban a megvalósításra váró álmaimat. Ahhoz, hogy az erőforrástartályom tele legyen, felelős vagyok érte. Felelős vagyok, hogy ápoljam a kapcsolataimat, hogy helyet készítsek és időt szánjak a számomra fontos személyekre, hogy karbantartsam a lelkem mindazzal, amit szeretek és ami épít, és a beteljesült vagy lejárt idejű álmok helyett újakat találjak.

Ahhoz, hogy az erőforrástartályom tele legyen, felelős vagyok érte.

Megújuló és fejlesztés alatt álló önismerettel, nyitottsággal és kíváncsisággal felfegyverkezve, külső és belső erőforrásaink naprakész leltárával lehetőséget teremthetünk önmagunknak, hogy a problémákat kihívásként éljük meg, hogy nehéz időkben is tudjunk örvendeni és örömteljesen élni, hogy megtaláljuk a helyünket egy folyamatosan változó, időnként rémisztő világban, és felfedezzük önmagunkban az erőt az új vágyak és álmok megtalálására és megvalósítására. Lehet, hogy ezt sikerül önerőből elérni, de teljesen rendben van, ha ehhez időnként szakember segítségét kérjük. Mindenkiben ott rejlik az erő és tudás ahhoz, hogy önmagának a legjobb verzióját, így életének is a legjobb forgatókönyvét élje meg.

Kasza Izabella pszichológus

Az írás megjelent a Vasárnap november 22-ei számában.