Isten választottja egy új életszemlélet hordozója

Nagyboldogasszony ünnepe Nagyváradon

0
289
Fotók: A nagyváradi egyházmegye Facebook oldala

Nagyboldogasszony ünnepén a nagyváradi egyházmegye hívei is ünnepet ültek: a székesegyház búcsúünnepét. Erre készülve augusztus 14-én, pénteken 20 órakor a város hívei főpásztoruk vezetésével szentségimádást tartottak a székesegyház előtti téren. Ugyanitt mutatta be az ünnepi, búcsús szentmisét szombaton, augusztus 15-én Böcskei László megyés püspök.

Bevezető gondolatokban a főpásztor hangsúlyozta: a Boldogságos Szűzanya mennybevételének ünnepe egy húsvéti hangulatú ünnep. A Szentírásból értesülünk arról, hogy húsvét vasárnapjának reggelén az oda siető asszonyok üresen találják Jézus sírját. Majd később a Szűzanya sírja körül is elcsodálkozva állnak az apostolok – erről ugyan nem ír a Szentírás, azonban a keresztények mindig is hitték és vallották, hogy Máriát a jóságos Atya a mennyei dicsőségbe vette fel, testestől-lelkestől. Azért, mert Isten szemében értékes az ember, Krisztus halála és feltámadása jele akart lenni annak, hogy mindenki számára a mennyei Atya egy olyan jövőt készített elő, melyre nekünk itt, földi vándorlásunk közepette készülni kell, a Szűzanya pedig az első azok közül, akik ebben az örökkévalóságban részesültek. Ezért nemcsak húsvéti hangulatú ez az ünnep, hanem egy olyan alkalom is, amikor a hitünkről van szó, ennek mélységeiről és erejéről.

Prédikációjában a nagyváradi egyházmegye főpásztora úgy fogalmazott: születésnap megünneplésére kaptunk meghívást. Igen, születésnap – nem tévedés, mert Mária mennybevétele nem más, mint az örök életre, az örökkévalóságra való születésnek a napja. Ebből pedig arra következtethetünk: Isten választottja egy új életszemléletnek a hordozója. És mi is, maiak, Máriának a tisztelői azok közé kell tartozzunk, akik ezen új életszemléletet képviseljük, amely a mulandókból az örökkévalók felé teremti meg a járható, biztos utat.

A mostani idők aktualitásba hozzák ezt a kérdést: milyen az én életszemléletem, és mennyire köt engem ez a világ? Át merem-e élni azt a szabadságot, mely valami újra vezet engem? Isten tervében ugyanis kiemelkedő helyen van az ember szabadsága, mely egészen messze mutató távlatokat nyit meg számunkra, de ugyanakkor szabad döntésünk folytán előfordulhat, hogy a mulandóság kellemetlen korlátai közé is szoríthat minket eme szabadságunk.

„Ez az új életszemlélet, melyről szó van a mai ünnepen, istengyermekségünk ajándékából fakad, amiért is a mi újjászületésünkre is emlékeztet, ennek lehetőségeire és megvalósulására Isten örök terve és a mi folytonos hozzájárulásunk által” – mondta a megyés püspök. Megjegyezte: szokás, hogy ilyenkor az ünnepeltet egy szívből fakadó köszöntéssel és valamilyen ajándékkal lepjük meg, mely szeretetünket fejezi ki és azt, hogy mennyire értékeljük őt. Köszöntésünkben pedig azt fogalmaznánk meg, ami belső kapcsolatunkból eredő vágy és kívánság akar lenni részünkről a szeretett személy iránt az ő boldogságáért és egyben a mi boldogulásunkért is.

Nem könnyű azonban Máriának ajándékot adni, mert hozzá közelítve az iránta érzett tiszteleten és ragaszkodáson túl a hívő ember olyan kérdésekkel szembesül, melyek nem mindig találnak kényelmes helyzetben bennünket. S innen jön a felvetés: milyennek fedeztem fel Máriát, az ő alakját eddigi hitéletemben? Milyennek látom őt, miben találom vonzónak és erősnek, és mi az, amit tanulhatok tőle? Nem könnyű ezekre választ adni, mert Mária alakja az üdvtörténetben nem az egyszerű megérthetőségnek a képét mutatja, mint ahogyan az ő útja is a rendkívüliségek megannyi lehetőségét tárja fel az őt csodálók előtt. Mindez pedig szerény alázatosságban, emberi egyszerűségben és mégis erősen, meghatározóan és magával ragadóan.

Szemléljük tehát Máriát a betlehemi jászol titkánál, és ezt megelőzően, mint egy házasságra készülődő fiatalt lányt, akinek tervei vannak, majd gondoljunk az angyali üdvözletre, a terhességére, a várakozására és lelki örömének a megosztására, amiért megszülheti Isten fiát. De tekinthetünk ő rá úgy is, mint erős nőre, akinek Isten meghatározó szerepet szánt a világ megváltásának történetében. És láthatjuk benne az áldozatvállalás asszonyát is, akinél menedéket talál a segítségre szoruló, mert ő Isten eszköze marad mindig az őt keresők számára. Így körvonalazódik tehát előttünk a Szűzanya alakja, akinek viselkedése és magatartása nem egyszerű jámboroskodás vagy színlelt alázat, illetve érdek vezette szereplés, hanem elköteleződés és önmagáról való lemondás, amiből hitelesen meríti alapvető élettanítását, ami nem más mint amit a kánai menyegzőn fogalmazott meg: „tegyétek, amit Fiam mond”.

Mindezek tükrében köszöntésünk első gondolata legyen a hála példamutató nyitottságáért és befogadásáért, odafigyeléséért, hallgatásáért és meghallgatásáért; második gondolata a hála szívből fakadó igenjéért, az ő hitet tükröző válaszáért, amivel sietett Isten tervének alárendelni magát; harmadik gondolatunk pedig emlékeztessen Mária kissé hangoztatott erényére, ami nem más, mint a hűségben mutatott szeretet megélése az angyali üdvözlet után is Józseffel. „Ajándékunk pedig legyen Mária számára a mi tisztánlátásunk, hogy fel tudjuk ismerni Isten jövőbe mutató tervét a mi életünkben, és engedjünk, hogy öltöztessen minket is az ő ragyogásával, hogy ne törődjünk bele az e világi homályok és árnyak lehúzó kísértéseibe. És legyen ajándékunk az az örömünk is, ami az Istennel kötött szövetségünkből fakad” – zárta gondolatait Böcskei László.

Nagyváradon, a Nagyboldogasszony ünnepkör a püspöki palota kertjében, a Szűzanya tiszteletére  adott „Ave Maria” koncerttel zárult vasárnap, augusztus 16-án, 19 órakor. Costin Éva, Costin Albert, Anca Gîngă, Ioana Gîngă, Ichim Beáta, Kurucz Tibor, Kurucz Virág, Oláh Gabriella, Székely-Oláh Boglárka, Gyöngyi Țurcanu, Raluca Țurcanu és Vasile Vulturar előadásában J.S. Bach, G.F. Händel, W.A. Mozart, A. Vivaldi és más zeneszerzők művei hangzottak el.

Forrás: varad.org