Élni… vagy nem élni…

Morzsa

0
331
Részlet a gyimesbükki templom egyik freskójából • Festette Lukácsovits Magda 1975-ben.
  • Uram, kopogtatsz lelkem kapuján, bebocsájtást kérsz, bennem akarsz élni… világítani… bennem akarsz testet ölteni.
  • De én be vagyok zárkózva önmagamban. Én csak az én kis szűk vágyaimban, érzéseimben, gondolataimban élek. Csak önmagammal törődök és nem hallom a te kopogtatásaidat. Nem figyelek a sugallataidra, hanem csak a magam kis életét élem és nem engedem a te életedet magamba áramlani.
  • Segíts, Uram! Segíts, hogy meg tudjak nyílni a te sugallataidra és csöndben rájuk tudjak figyelni!
  • Uram, csak te légy életem forrása!
  • Adj új irányt életemnek! Életemnek cserép edényét te töltsd meg tartalommal!
  • Újból egészen átadom magamat neked, hogy te cselekedj bennem és általam, hogy ne én éljek, hanem te énbennem.
  • Uram, te nem szünteted meg az én személyiségemet, egyéniségemet. Ha egészen a kezedbe adom magamat, akkor mindaz, ami vagyok, azt te még inkább kibontod… hisz miattad és általad vagyok és leszek az, ami…
  • Uram, általad lett minden. Benned élet van, és ez az élet a mi világosságunk. Te, mint világosság be akarsz lépni az életünkbe, a mi sötétségeinkbe…
  • Sötétség… nyomorúság… szenvedés… szegény gazdagság… ez a mi világunk…
  • Uram, te vagy a világosság… a megnyugvás… az enyhülés… az élet… a minden a mindenben…
  • Ha én csupán a magam életét akarom élni… a magam gondolatait mondom… a magam vágyai szerint cselekszem… akkor csak a sötétséget és szenvedést gyarapítom.
  • Uram, nem akarok azért tovább élni, hogy még több legyen a világban a szenvedés és a sötétség… Ezért is kérlek… tégy nyitottá engem a te sugallataidra! A helytelen, az önző szeretet helyett a te szereteted és világosságod áradjon az életemre és az egész világra!

Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM