Püspökké szentelték és hivatalába iktatták Kovács Gergely érseket

1
7441

Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodaigazgatóját Ferenc pápa az elmúlt év december 24-én nevezte ki Jakubinyi György érsek utódává. Püspökké szentelése és érseki beiktatása ma, február 22-én volt az ősi gyulafehérvári székesegyházban.

Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepét választotta Kovács Gergely felszentelése és beiktatása időpontjául, helyszínéül pedig a gyulafehérvári székesegyházat. A 11 órakor kezdődött ünnepi szentmisére nagyszámú egyházi és világi méltóság jelentette be előzetesen a részvételét. Mindez a nagyrabecsülés és a tisztelet jele mind a szentelendő főpásztor, mind a nagy múltú gyulafehérvári főegyházmegye iránt.   

Az ünnepségen résztvevő egyházi méltóságok közt jelen volt két bíboros és összesen 42 püspök. Romániából 15 római katolikus, illetve görögkatolikus püspök vett részt a szentelésen. Az egyházi méltóságok közül hárman Rómából, a Szentszéktől érkeztek: Gianfranco Ravasi, a Kultúra Pápai Tanácsának bíboros elnöke, Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius, Francisco-Javier Lozano, a korábbi bukaresti nuncius. Magyarországról összesen 19 megyés és segédpüspök élükön Erdő Péter bíboros-prímással és Veres Andrással, a Magyar Püspökkari Konferencia elnökével. A testvéregyházak képviselői és a világi méltóságok is szép számban voltak jelen az eseményen.

A szentmise főcelebránsa és a főszentelő Gianfranco Ravasi bíboros, az új gyulafehérvári érsek egykori elöljárója volt. Jakubinyi György leköszönő gyulafehérvári érsek és Miguel Maury Buendía apostoli nuncius, a Szentszék romániai és moldovai köztársasági nagykövete voltak a társszentelők.

Jakubinyi György ny. érsek a szentmise elején olasz, magyar, román és német nyelven röviden bemutatta az egyházmegyét és az új főpásztort. Kiemelte, hogy az új érsek főpásztori mottóját a szentmise eucharisztikus imájából választotta: Őáltala, Ővele és Őbenne. A leköszönő főpásztor megköszönte a főszentelő bíborosnak, hogy elvállalta a szentelést, az új gyulafehérvári érseket pedig a hívek imáiba ajánlotta. A szentmise a szokott módon zajlott az evangélium felolvasásáig.

Az olvasmányban Izajás próféta prófétai küldetéséről hallhattunk. A szentlecke és az evangélium Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepéhez kapcsolódott. A szentleckében Szent Péter apostol az elöljárók kötelességeiről, a szolgálatról beszél. Szent Máté evangélista pedig Péter apostol vallomását örökíti meg (Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.). Simonból, Jónás fiából Péter lesz, a szikla, melyre Krisztus az egyházát építi.    

Az evangélium felolvasását követően kezdetét vette a püspökszentelés ősi és szimbolikájában oly gazdag szertartása. A szentelendő bemutatása után a pápai nuncius latinul, illetve Tamás József ny. segédpüspök magyarul olvasta fel a kinevezésről szóló pápai bullát.

Ferenc pápa kinevezési bullája

FERENC PÜSPÖK,
ISTEN SZOLGÁINAK A SZOLGÁJA

kedves fiának Kovács Gergelynek, a Gyulafehérvári főegyházmegye áldozópapjának, aki eddig a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője volt, a fentnevezett Főegyházmegye kinevezett Érsekének üdvözletét és apostoli áldását küldi.

Midőn eljött üdvösségünk hajnala és meglátogatott minket Fölkelő Napunk a magasságból, csodálattal elmélkedünk azon misztérium fölött, amelyről Szent Ágoston így vall: „Örvendezve ünnepeljük üdvösségünk és megváltásunk eljövetelét. Azt a napot ünnepeljük, amelyen a nagy és örök napból nagy és örök nap jött el erre a mi, gyorsan tovatűnő napunkra” (Sermo 185, 2). Az Úr Születésének ebben az időszakában, amikor az élő Isten Fiát imádjuk, minden hívő lelki szükségleteire gondolunk és számukra derék Pásztorokat akarunk adni. Ilyen Pásztorra akarjuk a Gyulafehérvári Egyház nyáját is bízni, amely tiszteletreméltó testvérem, Jakubinyi György Miklós lemondásával elveszítette Főpásztorát. Ezért, szeretett Fiam, Tekintetünket reád emeltük, és mivel türelmesen, okosan és bátran tettél tanúságot Krisztus mellett, úgy tűnt Számunkra, hogy rendelkezel azokkal a szükséges erényekkel, amelyekkel a szent dolgok főpásztori hivatalát el tudod látni. 

Miután tehát meghallgattuk a Püspöki Kongregáció véleményét, apostoli tekintélyünknél fogva, kinevezünk és megteszünk téged a Gyulafehérvári Egyház érsekének, megadva neked minden jogot és hivatalt, amelyek a szent kánonok alapján ezzel a püspöki méltósággal járnak. A püspökszentelést pedig Róma falain kívül bármely katolikus Püspöktől elnyerheted. Ám ezt megelőzően hitvallást és hűségesküt kell tenned Nekünk és Utódainknak az Egyház törvényei és szabályai szerint. Ezenfelül a te feladatod lesz, hogy erről a döntésünkről mind a klérust, mind pedig híveket kellőképpen értesítsd, akiket arra buzdítunk, hogy veled egységben maradjanak. Közben arra biztatunk téged, kedves Fiam, hogy egész püspöki életedet ajánld Krisztusnak. Őáltala, Ővele és Őbenne az üdvösség igéit és műveit pedig helyesen add át a Gyulafehérvári Egyház híveinek, Szent Mihály Főangyal, Szent Pál Apostol és Loyolai Szent Ignác hathatós közbenjárásának a segítségével.

Kelt Rómában, Szent Péternél, az Úr kétezertizenkilencedik, Pápaságunk hetedik esztendejében, december hónap huszonnegyedik napján.

Franciscus

A jelölt bemutatását és Ferenc pápa kinevező bullájának ismertetését követően Gianfranco Ravasi bíboros ünnepi homíliáját Bodor Attila teológiai tanár tolmácsolta. A főszentelő homíliájában három szimbolikus jelentéssel bíró helyszínt idézett a jelenlévők szeme elé. Elkalauzolt keresztény hitünk eredetének szent földjére: a názáreti zsinagógába, ahol Jézus éppen az olvasmányban elhangzott izajási szakaszt olvasta fel. A bíboros kifejtette, hogy az új érsek Izajás próféta szavait választotta első olvasmánynak, ezzel ugyanezt a programot tűzte ki maga és a Gyulafehérvári Főegyházmegye számára is. A második szimbolikus hely az új főpásztor számára az Örök Város, Róma, Szent Péter sírja, ahol eddigi életének nagy részét töltötte. Itt Kovács Gergely megismerte és szolgálta először Szent II. János Pál pápát, majd XVI. Benedeket, végül pedig Ferenc pápát. A harmadik és utolsó jelképes helyszín, melyről Gianfranco Ravasi bíboros beszélt, Gyulafehérvár, ez a történelemmel és jelképekkel telített hely.  

A homíliát a szentelendő ígérete követte a püspöki szolgálattal járó feladatának hűséges vállalásáról. Kovács Gergely megígérte és vállalta, hogy a Szentlélek kegyelmével mindhalálig teljesíteni fogja azt a hivatást, amelyet rábíztak, és amelyet kézfeltétel által megkap, hogy hűségesen és szüntelenül hirdetni fogja Krisztus evangéliumát, hogy tisztán és sértetlenül megőrzi a hitletéteményt, ahogy azt az apostolok kora óta mindig és mindenütt őrizte az egyház, hogy építeni fogja Krisztus testét, az egyházat, és megmarad annak egységében a püspökök testületével együtt, Szent Péter apostol utódjának tekintélye alatt, hogy hűségesen engedelmeskedik Szent Péter apostol mindenkori utódjának, hogy az áldozópapokkal és szerpapokkal, a szolgálatban társaival Isten szent népét jóságos atya módjára fogja gondozni és az üdvösség útjára fogja irányítani, hogy Urunk szent nevéért barátságosan és könyörületesen fordul a szegények, az idegenek és minden rászoruló felé, hogy jó pásztorként keresni fogja és Urunk nyájába visszavezeti a tévelygő juhokat, hogy Istenhez az ő szent népéért szüntelenül könyörögni és a főpapi hivatásban feddhetetlenül munkálkodni fog.

A Mindenszentek litániáját követően a főszentelő, majd valamennyi jelenlévő püspök  kezét a szentelendő fejére tette; majd a főszentelő nyitott evangéliumos könyvet helyezett a szentelendő feje fölé, és elmondták a püspökké szentelési imádságot: „Most tehát áraszd e kiválasztottadra azt az erőt, amely tőled származik: a vezetés Szentlelkét, akit megadtál Jézus Krisztusnak, szeretett Fiadnak, ő pedig odaajándékozta szent apostolainak, akik Egyházat szerveztek szerte a világon, hogy az legyen a te szentélyed, és nevedet szüntelenül dicsőítsük és áldjuk benne.”

Ezt követően a főszentelő krizmával kente meg a szentelendő fejét, majd sorban átadta szolgálatának eszközeit: az evangéliumos könyvet; a gyűrűt, a hűség jelképét ujjára húzta, fejére tette a püspöksüveget. Legvégül a főszentelő a pásztorbotot nyújtotta Kovács Gergely érseknek – ezzel is jelezve, hogy most már ő az új főpásztor. Kovács Gergely érsek ugyanazt a pásztorbotot viselte, melyet elődje, Jakubinyi György érsek, de Isten Szolgája Márton Áron püspök is. Ezután a püspöki székéhez vezette, a székesegyház, katedrális is innen kapta a nevét: ott van a püspök katedrája. Az új püspök békecsókot váltott főpaptársaival, majd a szentmise a megszokott módon folytatódott.

Az áldozás utáni könyörgést követően az új főpásztoré volt a szó. Beszédében köszönetet mondott a szolgálatára meghívó jó Istennek, a szentelést végző Gianfranco Ravasi bíborosnak és a két társszentelőnek. Köszönet illette a főegyházmegye nyugalmazott érsekét és ugyancsak nyugdíjba vonuló segédpüspökét, a testvéregyházak és felekezetek képviselőit,  az új érsek jelenlevő édesanyját, testvéreit, rokonait, ismerőseit, valamint a helyi és a központi világi vezetőket. Az új főpásztor megnevezte új munkatársait is: Lukács Imre Róbert  általános helynököt és Hurgoi János irodaigazgatót és érseki titkárt. A szerzetesekért felelős érseki helynök P. Urbán Erik OFM ferences tartományfőnök.

A befejező áldás előtt a hálaadó ének, a Te Deum éneklése közben Kovács Gergely érsek áldást osztva vonult végig a hívek között, és a székesegyházon kívülre is kiment a szertartást kivetítőn követő hívek közé.

Kivonulás előtt köszöntő beszédek hangzottak el. Elsőként Lucian Mureșan bíboros köszöntését Claudiu-Lucian Pop fogaras-gyulafehérvári kuriális püspök tolmácsolta. Lucian Mureșan bíboros, fogaras-gyulafehérvári görögkatolikus metropolita, nagyérsek Ferenc pápa tavalyi romániai látogatását idézte. A Romániai Püspöki Konferencia alelnökeként mondott köszönetet Jakubinyi György ny. érseknek és Tamás József segédpüspöknek a több évtizedes tevékenységért. „Szenteld meg azokat, kik házad ékességét szeretik!” – idézett Aranyszájú Szent János liturgiájából a bíboros és ezekkel a szavakkal imádkozott a nyugalmazott és az új főpásztorért.

Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek az új főpásztort köszöntötte: «Küldetésed olyan egyházmegyébe szól, amelyre különösen is érvényes, amit Ferenc pápa Amazóniáról szólva tanít. „Meg kell védeni a térség kulturális gazdagságát.” (Querida Amazonia 7.) És az egyház képviselőjeként vállalkozni kell az őszinte társadalmi párbeszédre. (Uo. 27)» Kovács Gergely érseki szolgálatát Márton Áron és a szentek közbenjárására bízta a bíboros.

Irineu Pop gyulafehérvári ortodox érsek  örömét fejezte ki, hogy részt vehetett a püspökszentelésen: szép az, ha a testvérek együtt ünnepelnek – idézte a zsoltáros szavait. A püspök feladata, hogy az embereket Krisztus kovásza hassa át. Az érsek Dániel ortodox pártiárka jókívánságait is tolmácsolta.

Sergiu Nistor elnöki tanácsadó Klaus Johannis államelnök üzenetét  tolmácsolta. Az államelnök üzenetében felidézte Ferenc pápa tavalyi látogatását, aki arra biztatott minket, hogy tartsuk meg önazonosságukat, de járjunk együtt az úton. Az elnök Hunyadi János fényes példáját idézte, aki a gyulafehérvári székesegyházban van eltemetve, s mindenki számára példakép.    

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-heyettes tolmácsolta. A miniszterelnök Márton Áron szavait idézte: „Akik őrhelyen állnak, éber figyelemre, és megsokszorozott munkára vannak kötelezve.”

Victor Opaschi vallásügyi államtitkár beszédében köszönetet mondott Jakubinyi György ny. érseknek, akivel – mint mondta – 1990 óta együtt munkálkodtak számos, a gyulafehérvári főegyházmegye számára fontos szociális és karitatív kérdésben, az új érseket biztosította a román állam és a vallásügyi államtitkárság további támogatásáról.  

Kovács Gergely érsek címerének magyarázata

A húsz zöld bojt és a dupla kereszt az érseki címerek jellemzői. Az aranyszínű kereszt öt piros drágakője az Úr Jézus sebhelyeinek jelképe.
A fenyőfa emlékeztet egyrészt az érsek szülőföldjére, másrészt Isten szolgája, Márton Áron püspök címerére. A Nap és a növekvő félhold szintén kettős jelentést hordoz: Erdély címerében a Nap és a Hold a székely népet, keresztény szimbólumként a felkelő Nap Krisztust, a Hold pedig a Napba öltözött asszonyt (Jel 12,1) vagyis égi Édesanyánkat, Máriát szimbolizálja. Ahogyan Hold a Naptól, úgy Mária is Fiától kapja fényét. A fenyő közepén látható krisztogram Krisztust jelenti, akit a többségében katolikus székelyek szívükben hordanak, és akire teljesen ráhagyatkoznak.
A címerpajzs kékje a földi értékektől való elszakadást szimbolizálja és a lélek Istenhez való felemelkedését. Az ezüst jelentése az átláthatóság (ez nyitottságot, kommunikációt és felelősségvállalást jelent), az igazság és az igazságosság, amelyen a főpásztor mindennapi buzgó szolgálata áll.