A szolidaritás új formáira és új etikára van szükség

0
338
Ferenc pápa A szolidaritás új formái témáról tartott vatikáni konferencia résztvevőivel. Fotó: Vatican News

A szolidaritás új formái címmel február 5-én nemzetközi konferenciát rendeztek a Vatikáni kertekben található IV. Piusz-palotában. A tanácskozáson többek között részt vettek Franciaország, Argentína, Mexikó, Paraguay és El Salvador pénzügyminiszterei, valamint egy Nobel-díjas közgazdász, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója és más globális vezetők. A pápa hozzájuk intézett beszédében azt kérte, hogy csökkentsék a fizetések közötti növekvő egyenlőtlenséget. Kezeljék első helyen a szegények szükségleteit, akik a közöny globalizációja miatt hátramaradtak a fejlődésben.

A nemzetközi fórum lehetőséget teremtett a globális pénzügyi rendszer legfontosabb szereplői számára, hogy megvitassák a növekvő egyenlőtlenséget az integráció és az innováció szempontjából. A Pápai Társadalomtudományi Akadémián megtartott ülés délutáni részén Ferenc pápa beszéddel köszöntötte a jelenlevőket. Részletesen áttekintette azokat a veszélyeket, amelyek a jelenleg uralkodó gazdasági modellek mögött húzódnak. Rámutatott azokra a lehetőségekre is, amelyekkel hidat lehet építeni a szegények és a gazdagok között.

Az új év adjon lehetőséget arra, hogy hidakat építsünk, amelyek elősegítik egy szolidáris szemlélet kialakulását a bankok, a pénzügyi intézetek, a kormányok és a gazdasági döntések részéről. Olyan emberekre van szükség, akik poliédrikus (sokoldalú) módon gondolkodnak a népeinket és a demokráciát érintő globális problémák különböző dimenzióiról – fogalmazott Ferenc pápa.

A világ gazdag, mégis emelkedik a szegények aránya körülöttünk. A hivatalos jelentések szerint idén a világ egy főre eső keresete 12 000 dollár lesz. Ennek ellenére százmilliók élnek mélyszegénységben és nem rendelkeznek étellel, lakhellyel, orvosi ellátással, oktatással, elektromos árammal és ivóvízzel, valamint megfelelő higiéniai körülményekkel. Közel 5 millió 5 év alatti gyermek hal meg 2020-ban a szegénység miatt. 260 millió gyermek nem jut oktatáshoz erőforráshiány, háborúk és a migráció miatt. Milliók válnak az emberkereskedelem és a rabszolgaság új formáinak áldozataivá, mint amilyen a kényszermunka, a prostitúció és a szervkereskedelem. Nem rendelkeznek semmilyen joggal és védelemmel, nem veszik körül őket sem barátok, sem a család. Ez kétségbeesésre ad okot, de ehelyett inkább cselekedni kell – fogalmazott a pápa. Olyan problémákról van ugyanis szó, amelyek megoldhatók és nem hiányoznak hozzá az erőforrások.

Kreatív válaszokat kell adni az ártatlanok szenvedése láttán. Elsősorban a szándék és a döntések hiányával találjuk szembe magunkat akkor, amikor a dolgok és a prioritások megváltoztatását szeretnénk. Első helyre kell tenni az emberséges társadalmi és gazdasági mechanizmusok elősegítését a társadalomban. Ha létezik a mélyszegénység a mértéktelen gazdagság közepette, ez azért van, mert megengedtük, hogy az olló olyan tágra nyíljon közöttük, amilyen sosem volt még a történelemben. Ma a világ 50 leggazdagabb emberének vagyona 2,2 milliárd dollár. Ez az 50 ember egyedül finanszírozni tudná a szegény gyermekek orvosi ellátását és oktatását. Milliók életét menthetnék meg – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa.

Ezt követően a közöny globalizációjáról szólt, amelyet nevezhetünk nemcselekvésnek is. II. János Pál pápa ezt a bűn struktúráinak nevezte. Ezek akkor burjánzanak, amikor a közjó iránti érzék csökken, vagy amikor a gazdaság és a pénzügyek öncélúvá válnak, mint pl. manapság. Ilyenkor elterjed a pénzimádat, a kapzsiság, a spekuláció. Ezzel szemben az egyház társadalmi tanítása olyan kormányzati és banki formákat javasol, amelyek a közjót, a társadalmi igazságosságot és a békét keresik, minden személy és közösség átfogó fejlődését szem előtt tartva. Az egyház figyelmeztet azonban, hogy ezek az intézmények belezuhanhatnak a bűn struktúráiba. Ezek között a pápa megemlítette a leggazdagabbak adóinak csökkentését, az adóparadicsomokat, a nagyvállalatok korrupcióját.

A gazdaságnak és a társadalomnak okozott károk miatti társfelelőtlenség mellett Ferenc pápa rámutatott, hogy létezik a társfelelősség is, amely ösztönző erejű és ígéretes ahhoz, hogy megteremtsük a testvériség és a megújult bizalom légkörét, amely innovatív és emberséges megoldásokat keres. Utalt II. János Pál Centesimus annus kezdetű társadalmi enciklikájára és az ENSZ-ben a nemzetek által egyhangúlag elfogadott Fenntartható fejlődési célokra. Ezek arra buzdítják a népeket, hogy segítsék elérni a fenntarthatóságot a hitelek finanszírozásában, azok csökkentésében, átalakításában, a külső adósság kezelésében és a szegény országok hatalmas eladósodásának megelőzésében.

A szolidaritás új formáinak megteremtésére van szükség a bankok és a pénzügyek világában: segítséget kell nyújtani a fejlődésben lemaradt népeknek, ki kell egyenlíteni a különbséget a bizonyos életszínvonalat és fejlődést elért országok, illetve azok között, amelyek a minimumot sem tudják biztosítani lakóiknak. A szolidaritás és a gazdaság működjön az egységért, ne a megosztottságért, annak tudatában, hogy társfelelősséggel rendelkeznek. A bűn legnagyobb struktúrájaként a pápa a háború iparát nevezte meg, mert a pénzt és az időt a megosztás és a halál szolgálatába állítja. Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott elvek arra ösztönözték a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a szegényekről. A kormányok pedig elismerték, hogy a szociális biztonság, az alapvető megélhetés, az egészségügyi ellátás és az egyetemes oktatás mindenki számára az alapvető emberi méltóság részét képezik, tehát alapvető jogok. Ezek a gazdasági jogok és a biztonságos környezet mindenki számára az emberi szolidaritás legalapvetőbb mértékét jelentik.

Ferenc pápa azt kérte a világ pénzügyi vezetőitől és gazdasági szakértőitől, hogy működjenek együtt az igazságtalanságok felszámolásában. Ennek érdekében vegyék figyelembe az igazságos adóztatás koncepcióit és elsősorban hatékonyan segítsék elő a legszegényebbek társadalmi szerepvállalását, amely főszereplővé teszi őket. A pápa emlékeztette a globális pénzügyi vezetőket felelősségükre, hogy segítséget nyújtsanak a szegény nemzetek fejlődéséhez és könnyítsék meg a nagyon eladósodott országok helyzetét. Fontos továbbá, hogy állítsák meg az ember okozta klímaváltozást.

Új etikára van szükség ahhoz, hogy felszámoljuk az adóparadicsomokat, az adócsalást, a pénzmosást, valamint hogy védelmezzük az igazságosságot és a közjót a vállalatok és a legnagyobb hatalommal rendelkező multinacionális cégek érdekeivel szemben, amelyek tönkre teszik és megakadályozzák a helyi termelést. Itt az ideje, hogy áttérjünk az elszigetelt logikáról egy olyan megközelítésre, amely képes előmozdítani az összekapcsolódást a találkozás kultúrája érdekében, amelyben megújítják a nemzetközi pénzügyi felépítmény szilárd alapjait.

Ferenc pápa Szent Ambrus szavait idézte a javak egyetemes rendeltetésének alapelve, a gazdasági és társadalmi igazságosság, valamint a közjó alapjának megfogalmazásához: „Te gazdag, amikor jótékonykodsz, nem a magadéból adsz a szegénynek… hanem azt adod nekik, ami az övék. Mert a mindenki használatára adott közös tulajdont csak te használod” (Naboth 12,53). Kötelezzük el együtt magunkat alázattal és bölcsen a nemzetközi és a nemzedékek közötti igazságosság szolgálatára – zárta Ferenc pápa a globális pénzügyi vezetőkhöz intézett beszédét.

Forrás: Vatican News