Keresztényüldözés: erősebb diplomáciai fellépésre lenne szükség

0
494
Illusztráció/Unsplash

Egyre gyakrabban cikkezik a világi/közéleti sajtó is az egyre nagyobb méreteket öltő keresztényüldözésről, okkal, hiszen mára minden nyolcadik üldözött ember a világon keresztény. A héten egy magyar képviselő is felszólalt az Európai Néppárt egyik munkareggelijén a témában, hangsúlyozva, hogy diplomáciai szinten erősebben kéne fellépni a hitük miatt életveszélyben lévő keresztények védelmében.

Észak-Koreában és a Száhel-övezetben is kritikus a helyzet, miközben a Közel-Keleten vészesen fogyatkozik a keresztények száma. A világ 73 országában összesen 260 millió keresztényt üldöznek hitükért – derül ki a Nyitott Ajtók (Open Doors) civil szervezet 2020-as jelentéséből, amelyet január 15-én mutattak be az olasz képviselőházban. A vizsgált adatok 2018. november elsejétől 2019. október 31-ig terjednek, kimutatva, hogy az egy évvel korábbihoz képest az igen erősen, szélsőségesen diszkriminált keresztények száma 15 millióval nőtt. Csökkent az ellenük elkövetett gyilkosságok aránya (4305-ről 2983-ra). Továbbra is Nigéria a legveszélyesebb hely a krisztushívők számára, a Fulani törzs támadásai és Boko Haram iszlamistái miatt. Második helyen áll a Közép-Afrikai Köztársaság, majd Srí Lanka, ahol 2019 húsvétján 200 embert öltek meg.

Munkatáborok, merényletek, súlyos diszkrimináció

Kevesebb a halott és a gyilkosság, de ez olyan adat, ami évről évre változó, tehát nagyon ingadozik – magyarázta Cristian Nani, a szervezet igazgatója. Állandó azonban az a nyomás, ami a keresztény közösségeket és az egyházat éri a magánéletben és a közéletben egyaránt. Különböző szempontok szerint vizsgálják a keresztények helyzetét: diszkrimináció, erőszak, kirekesztés a munkából, az egészségügyi és orvosi ellátásból, a keresztények létezését tiltó, vagy vallásuk elhagyására kényszerítő törvények. Mindez együtt növekvő nyomásként jelentkezik nagyon sok államban. Legalább 73 országban tapasztalják meg erőteljesen az üldözést a keresztények.

A keresztényüldözésben már 18 éve élen jár Észak-Korea, ahol a Nyitott Ajtók szervezet szerint 50 és 70 ezer között mozog a hitük miatt munkatáborba kényszerített keresztények száma. Ezután következnek a háborúban álló országok, valamint azok, ahol az iszlám fundamentalizmus erős jelenléte érvényesül, például Afganisztán, Szomália, Líbia és Pakisztán.

Van, ahol egyre romlik a helyzet

Most először került fel a keresztényüldöző országok listájára az első ötven közé Burkina Faso és Kamerun, ami a Száhel-övezet nehéz helyzetéről tanúskodik, ott ugyanis legalább 27 dzsihadista csoport működik. Burkina Faso északi részén több mint 200 templomot bezártak. Ezeknek a mozgalmaknak az egyik fő célkitűzése a keresztény jelenlét megszüntetése – fejtette ki Cristian Nani. Megjelennek a falvakban és három napot adnak a keresztény családoknak, hogy eltűnjenek. Ha ez nem történik meg, akkor három nap elteltével megölik őket.

Ugyanakkor Irakban a háborút megelőzően, 2003-ban másfél millió keresztény élt, ma azonban 200 ezer körül van a létszámuk, és az Iszlám Állam által elüldözött Ninivei-síkság keresztényeinek visszatérése is nehézkes a hiányzó biztonsági feltételek miatt. Szíriában, ahol a háború immár 9 éve tart, a keresztények létszáma 2 millióról 744 ezerre apadt.

Összességében világszerte majdnem tízezer templomot zártak be vagy támadtak meg. Meghaladja a nyolcezret a nőkkel szembeni, vallási alapú visszaélések száma. A civil szervezet vezetője ugyanakkor elmondta, ezek csak a látható jelenségek, ugyanis még nem tudják kellőképpen feltérképezni a helyzetet, például a kényszerházasságok számát. Becslések szerint minden nap legalább 23 keresztény nő szenved el szexuális erőszakot vallása miatt.

Komolyabb diplomáciai fellépés szükséges

„Magasabb európai szintre kell helyezni az üldözött keresztények diplomáciai képviseletét” – fogalmazott Hölvényi György, az Európai Néppárt kereszténydemokrata képviselője a Néppárt vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportja által szervezett munkareggelin, kedden Strasbourgban. Kifejtette, hogy a vallásközi munkacsoport minden évben elkötelezetten tájékoztatja az európai parlamenti képviselőket a keresztények elleni erőszak jelenlegi tendenciáiról. Ez szerinte döntő jelentőségű a vallásszabadsággal kapcsolatos politikai döntéshozatalban.

„Nagyon fontos különbséget tennünk diszkrimináció és gyűlölet között. Míg Európában sokakat diszkriminálnak vallási-etnikai hovatartozásuk miatt, addig Európán kívül a keresztényeket üldözik és gyűlölködnek ellenük” – hangsúlyozta a magyarországi képviselő. Úgy látja, hogy Európában még mindig nem értik és értékelik kellő áttekintéssel a keresztényüldözés méreteit és súlyosságát.

A megbeszélésen Marcela Szymanski, a Segítség a Rászoruló Egyházaknak (Aid to the Church in Need) nevű, pápai jogú nemzetközi szervezet képviselője bemutatta az egyesület Üldözöttek és elfelejtettek című jelentését, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet veresége ellenére a keresztények lassan eltűnnek a közel-keleti régióból. A jelentés alapján az iraki kereszténység a „teljes kihalás” szélén áll, és számos afrikai országban is iszlamista csoportok fenyegetik a helyi keresztény egyházak létezését. Elhangzott: a keresztények üldözése egyre hevesebb lett Délkelet-Ázsiában, és Európában is egyre többször fordul elő, hogy a közösség tagjait atrocitások érik. Erre Szymanowski példaként Franciaországot említette, ahol az elmúlt hetekben naponta több mint öt keresztényellenes támadásról számoltak be az illetékes hatóságok.

A megbeszélésen szó esett arról is, hogy vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló európai bizottsági iránymutatások 2013. évi elfogadásával az unió elkötelezte magát ezeknek az alapvető szabadságjogoknak az elősegítése mellett. Az Európai Unió 2016-ban bejelentette, hogy unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottat nevez ki a vallások közötti párbeszéd megerősítésének céljából, ez a megbízatás azonban tavaly év végén, az Európai Bizottság új testületének megalakulásával lejárt.

Forrás: Vatikáni Rádió; MTI