Ókeresztény templomot tártak fel Etiópiában

0
416
Fotó: Vatican News

Egy amerikai régészeti kutatócsoport több éves etiópiai ásatásait kísérte siker: feltártak egy eddig ismeretlen, bazilika formájú ókeresztény templomot az egykori akszúmi királyság területén, amely a legkorábbi a szubszaharai térség eddig ismert keresztény templomai közül. A negyedik század elején emelt templom egyúttal annak is jele, hogy a kereszténység nemcsak a Földközi tenger partvidékén és a római provinciákban terjedt, hanem Észak-Afrika keleti területein is, a mai Etiópia és Eritrea országaiban.

Az amerikai régészeti kutatócsoport tagjai a baltimori Johns Hopkins, a washingtoni Saint Luis és a washingtoni katolikus egyetem archeológusai, akik 2011-től végeztek feltárásokat Etiópia északi részén, közel az eritreai határhoz. Az értékes leletre az egykori akszúmi királyság fővárosától 45 kilométerre északra, egy homokos és lakatlan magasföldön találtak, Beta Samati közelében – adja hírül a Vatikáni Rádió. A település etióp-szemita neve beszédes: a Közösség Háza. Az akszúmi királyság a Krisztus előtti első században született és a Földközi tengert a Vörös tengerrel összekötő fontos szárazföldi út mentén feküdt, jelentős kereskedelmi súllyal, Róma és India, majd később Bizánc és India között. Az akszúmi királyság nyolc-kilenc századon át ellenőrzése alatt tartotta Északkelet-Afrikát és az Arab-félsziget keleti részét, egykor még Mekkát is.

Nagy Konstantin császár idején építhették

A templom feltárása fényt vetett arra, hogy a kereszténység korábban megérkezett ebbe a szubszaharai térségbe, mint ahogy azt eddig tudni vélték. A Jeruzsálemtől mért távolsága alig kisebb, mint a Róma-Jeruzsálem távolság. A különlegesség éppen abban rejlik, hogy noha 3000 mérföldnyire fekszik Rómától, a Beta Samati templomot akkortájt építették, amikor Nagy Konstantin császár a 313-ban kiadott ediktumával, türelmi rendeletével a kereszténységnek polgárjogot és szabad vallásgyakorlatot adott, ami azt is jelentette, hogy köztereken nyilvános templomokat emelhettek és szabadon folytathatták istentiszteleti tevékenységeiket.

Meglepő a most feltárt ókeresztény templom bazilika-formája, hiszen ez egyértelműen a konstantini fordulat római keresztény istentiszteleti épületformája. A feltárás során keresztény és pogány emléktárgyak is napvilágot láttak, köztük egy 5×8 cm nagyságú faragott fekete kődísz, rajta az egyenlőszárú kereszt kettős jelével és a tigrinya nyelven írt „Tiszteletreméltó” kifejezéssel, ami a keresztre, illetve a Keresztre-feszítettre vonatkozhat.

Az etiópok megőrizték keresztény hitüket  

Akszúm városa már a legkorábbi időkben kapcsolatba került az iszlámmal. Amikor Mohamed próféta 622-ben elmenekült Mekkából, lányát és vejét Akszúmba küldte, az akszúmi keresztény király oltalmába ajánlva őket. A velük érkezett menekültek közül többen később sem tértek vissza Arábiába és az Akszúmi Királyság magas tisztségeit is elnyerték. Az arab hagyományok szerint a király „titokban” felvette az iszlámot, míg az etióp emlékezet azt őrizte meg, hogy a muszlimok tértek át a kereszténységre. A 7. századtól az iszlám közel-keleti és észak-afrikai terjeszkedésével megindult az Akszúmi Királyság hanyatlása, amely a város gazdasági szerepének és lakosságának csökkenéséhez vezetett. Az etióp állam késő középkori újjászületésekor a központ délebbre, a magasföld belső régióiba került át, Akszúm egyházi vezető szerepe azonban később is fennmaradt.