Székfoglaló szerzetes az Akadémián

0
1515
• Fotók: MTA

Megtartotta székfoglaló beszédét és átvette tagsági oklevelét a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) Gábor Csilla kolozsvári irodalomtörténész, szociális testvér – az első és eddigi egyetlen szerzetesnő – akit május 7-én választott külső tagjává az MTA.

„Ha igen, akkor miért igen” – ezzel a szellemes megjegyzéssel adta át az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke Gábor Csilla professzorasszonynak a tagsági oklevelet, a székfoglaló beszédét követően. Gábor Csilla előadásában tudniillik azt mutatta be, hogy a dialektika elvei alapján, hogyan jutottak el a hitvitázók a „ha igen, akkor miért nem” következtetéseikhez. A „székfoglaló”, aki egy személyben oktató és kutató, ahogyan azt a laudációban Bitskey István professzor úr kiemelte, a kora újkori magyar nyelvű hitvitairatok izgalmas világát mutatja be.

Az érvelési módot megmutató, néha a mai lelkivilágunkat megmosolyogtató példák nyomán, a professzorasszony bepillantást nyújtott egy „hosszú reformációs” folyamatba, amelyet több évtizede kutat, az erre az ünnepi pillanatra összegyűlt hallgatóságnak, melynek soraiban nemcsak a tudományos világ képviselőit, a kolozsvári egyetemi tanártársait, volt doktoranduszait fedezhettük fel, hanem jelen voltak lelki testvérei is, a Szociális Testvérek Társaságának tagjai és elöljárói. Gábor Csilla tagságán keresztül úgy éreztük mi is, hogy folytatjuk Slachta Margit álmát, aki a szerzetesi elkötelezett életet a társadalom és tudomány szolgálatába is állította, hogy „megvalósulhasson Istennek a rólunk való gondolata”.

A székfoglaló előadás nyomán, az ebbe a tudomány területbe nem beavatottak is, úgy éreztük, hogy a jó Isten mindennel tanít minket. A korai újkori hitvitázók nem csak a nyelv fejlődéséhez járultak hozzá, attitűdjeiket ma is megszívlelhetjük: úgy vitázzunk egymással a hitről, hogy közben ne felejtsük el a szeretet parancsát, vagy ahogyan Alsted fogalmazta: „Isten előtt vagyunk, nem a színházban”.

Előadása végén Gábor Csilla kijelölte az irodalomtörténet tudományának jövőbeli kutatási feladatát, de azt hiszem, ez mindannyiunkra érvényes: a mai kutatás feladata, hogy empátiával értse a jelenségeket abban a kontextusban, amelyben született.

Homa Ildikó

A Gábor Csillával készült életútinterjúnkat ITT olvashatják.