A nagyváradi Katalin-telepi templom búcsúját ünnepelték

0
608
Fotók: Hirek.varad.org

„A Szűzanya keres, kérni tanít és küld bennünket” – hangsúlyozta prédikációjában Vakon Zsolt püspöki titkár szerdán, november 27-én, a nagyváradi Katalin-telepi Csodásérmű Boldogasszony-plébániatemplom búcsúünnepén.

Bevezető gondolatként Vakon Zsolt püspöki titkár azt emelte ki: koldusként, törött mankókkal a kezeikben összegyűltek a Szűzanya lábainál, mert érzik azt, hogy valami nagyon hiányzik az életükből – számol be az alkalomról a nagyváradi egyházmegye sajtóirodája. Ahogyan azt az ünneplő sokadalom is érezte a kánai mennyegzőn, amikor elfogyott a bor, a Szűzanya észrevette ezt, és szólt az ő szent Fiának.

„Hiányzik valami az életünkből, ezért arra kérjük az ölelésre tárt karral felénk közelítő Istent, hogy készítsen helyet a mi szívünkben a számára” – kezdte szentbeszédét a szónok.

Vakon Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen sokat tanulhatunk a csodásérmét felénk nyújtó Szűzanyától. Beszélt arról, hogy a csodásérem látnoka és a Katalin-telep névadója, Labouré Szent Katalin 1830-ban léphetett be a vincés nővérek párizsi rendházába. Első látomása a rendalapító Páli Szent Vince ünnepe előtt volt, amikor megtudta, hogy Isten küldetéssel akarja megbízni őt, majd november 27-én ezt újabb látomások követték. A Szűzanya egy érem elkészítésével bízta meg Katalint, és arról is tájékoztatta, hogy milyen legyen ez a csodás erejű érem. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy akik hittel viselik az érmet és bizalommal fordulnak hozzá, megkapják a szükséges kegyelmeket. Az érem 1832-ben készült el és hamarosan csodáséremnek kezdték nevezni, ugyanis az érem viselői csodás módon megtapasztalták a Szűzanya segítségét. Körben, az érem peremén olvasható a fohász: „Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk.”

A szentmise végén Vass Csaba plébános, lazarista szerzetes csodásérméket áldott meg, illetve ministránsok elevenítették fel Labouré Szent Katalin életét.

Ciucur Losonczi Antonius