2019. november 23., szombat

0
825

EVANGÉLIUM

Abban az időben odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének.
Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt.”
Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.” Erre néhány írástudó megjegyezte: „Mester, helyesen válaszoltál.” Nem is mertek többé tőle semmit sem kérdezni.
(Lk 20,27-40)

A szadduceusok furfangosan csapdába akarják csalni Jézust, ezzel a hét testvérről szóló kitalált történettel. Mivel nem hisznek a feltámadásban, nem is érthetik, hogy az örökkévalóság nem a földi élet mintája, másolata, vagy tökéletesebb folytatása. Mi is hajlamosak vagyunk az örök életet, a földi élet folytatásaként elképzelni, úgy hogy az már sokkal jobb és szebb. Emberi értelmünk csak ennyire képes, de Isten országa sokkal több annál, mint egy tökéletesebb földi élet, melyet elképzelni sem tudunk, mert: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” 1Kor, 2,9

Barta Barnabás plébános

MEGOSZTÁS