A Máltai Lovagrend prelátusa, Jean Lafitte október első napjaiban romániai látogatásra érkezett, ennek keretében meglátogat néhány kirendeltséget. Október 2-án a kolozsvári főtitkárságon járt, tájékozódott a Romániában folyó munkáról, majd a nagyenyedi, balázsfalvi, csíksomlyói és bukaresti központokat látogatja meg. Október 3-án Nagyenyeden a máltais munkát segítő lelkivezetőkkel találkozott.
A látogatásról Tischler Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat főtitkára elmondta: „A Máltai Lovagrend prelátusa, Jean Lafitte látogatott el hozzánk, elsősorban megerősíteni azt a küldetést, amelyet vállalt a rend: a hit megtartását és a szegények felkarolását. Másodsorban érdekli őt nagyon a tevékenységünk, ezért Erdély nagyobb településein végig fogjuk vinni, hogy megnézhesse tevékenységeinket. Ugyanakkor találkozókat tart a lelkivezetőkkel, hisz fontos, hogy a lelkivezetőink is érezzék azt, hogy fontosak a szervezetben, fontos a munkájuk, és hogy tevékenységükhöz Rómában van a támasz az ő személyében meg mások személyében is, akikhez bármikor fordulni lehet.”
Az eseményen résztvevő Roberto Musneci, a Máltai Lovagrend romániai nagykövete kérdésünkre elmondta: „a rendnek három ága van, a Máltai Szeretetszolgálat, a máltai lovagok szövetsége és a diplomáciai szolgálat. A rend a világ 130 országában elismert. Románia számunkra igen fontos, a rend gyökerei itt több mint 500 évre mennek vissza. A nagykövetség szerepe, hogy kezdeményező legyen az állami szervek felé annak érdekében, hogy a Máltai Szeretetszolgálat – a lelkivezetők közreműködésével is – minél többfelé és minél többféle szolgálatot tudjon a társadalomban teljesíteni, minél jobb minőségű szolgáltatást tudjon a haszonélvezőknek nyújtani – őket mi a részvényeseinknek nevezzük.”
Jean Lafitte Nagyenyeden Roberto Musneci nagykövet, valamint lelkivezetők, máltai lovagok és a máltai fiókszervezeteknél dolgozók részvételével szentmisét mutatott be. Homíliájában a napi evangéliumból kiindulva a szolgálatról beszélt, amelyre Jézus a hetventkét tanítványt küldte, s amely Isten országának hirdetésére és a betegek gyógyítására irányult, valamint arra, hogy a béke hírnökei legyenek. „Ahol ott van a béke fia, ott marad a ti békétek rajtuk. Erős kifejezés, az evangéliumban szó van azokról, akik munkálják a békét. Összefüggés van a béke barátai és aközött, hogy egy különleges békében részesedni, abban békében, amit maga Isten nyújt és tanítványaira bíz.” Majd arra is kitért, hogy a Máltai Lovagrenddel egy családba tartozó Szent János Lovagrend Jeruzsálemben a Jézus által használt terminusokhoz nagyon hasonlóan határozza meg saját misszióját, amikor a szegények és betegek ápolását és szolgálatát (obsequium pauperum), valamint a tanítást (tuitio fìdei) állítja a középpontba. II. Paszkál pápa e küldetés mentén adta áldását a lovagrendet formáló első lovagok csoportjára. A Máltai Lovagrend sajátossága ez a kettős szolgálat, ez különbözteti meg más humanitárius szervezetektől. Jean Lafitte prelátus elmondta: „Ha mi urainknak nevezzük azokat, akiket szolgálunk, a szegényeket és a betegeket, azért tesszük, mert bennük felismerjük annak a vonásait, aki magát velük azonosította”, ahogyan az a Szentírás lapjain a Mt 25,40-ben olvasható.
