2019. augusztus 9., péntek

0
270

EVANGÉLIUM

Jézus így tanított az utolsó vacsorán:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében.
Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek.
Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek.
Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”
(Jn 15,9-17)

A lelki élet egyik lényeges eleme, hogy életünk folyamán megtanulunk engedelmeskedni Istennek, ami elsősorban azt jelenti, hogy kész vagyok meghallani a szavát, és a hallott igén elgondolkodva életté tenni azt. Az evangélium arra az útra irányít, hogy ha követni akarom Jézust, akkor vállalnom kell az azzal járó nehézségeket is. A kereszt a mi jelképünk, logónk, jó lenne többet térdelni előtte, hogy érthetővé váljon lényege, szeretet mivolta. Jézus magára vette a keresztet és ezzel azt mutatja, hogy ne éljünk igazságtalanságban, hanem legyünk a szolidaritás és a reménység hídépítői. Legyek én magam is bátor ebben a követésben, hisz csak jó és igazán élhető tud történni, mert Isten már győzött minden embertelenségen.

Csíki Szabolcs plébános

MEGOSZTÁS