2019. augusztus 2., péntek

0
370

EVANGÉLIUM

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában.
Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?” És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: „Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában.”
Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát.
(Mt 13,54-58)

Gyakran gondolkodom el azon, hogy mi maiak, honnan vesszük a bátorságot, hogy minden körülményre, minden élethelyzetre rányomjuk a bélyeget, olyan hozzáállás alapján, hogy „én tudom”. Talán ma sem ártana életünk részévé tenni az alázatot, ami azt sugallja, hogy legyek megfontoló, hiszen nem vagyok mindent tudó. Gyakori hangoskodásainkra is figyelmeztet a mai örömhír, hiszen nem kell kapkodva élni, lehet megfontoltan, gyümölcsözően is. A názáretiek sem értettek mindent Jézus körül, sőt, ők voltak akik nem is akarták megérteni, mert a hangoskodásukkal, bőbeszédűségükkel voltak elfoglalva. Így járunk mi is, ha csak a másodlagosra és nem az elsődlegesre figyelünk.

Csíki Szabolcs plébános

MEGOSZTÁS