2019. július 29, hétfő

0
444

EVANGÉLIUM

Abban az időben Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához és hallgatta szavait.
Márta meg sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram – méltatlankodott –, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem.” Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha.”
(Lk 10,38-42)

Túlterhelt világunkban annyira hozzászoktunk a tenni akaráshoz, hogy most már nem is tudjuk az életet másként elképzelni. Állandó nyüzsgéseinkben annyira erőltetjük a lényegtelent, hogy már észre sem vesszük a lényegeset. Az evangéliumi Márta szívét ért szavak nekünk is szólnak. Sok minden fontos, de csak egy igazán lényeges. Kár lenne csak tenni, s közben elfelejteni befogadni, adni és jelen lenni. A Szentlélek műve, hogy ma már több lelki író a megállásra, a csendre, az Istenhez való tartozásra biztat. Szükséges, nem csak a szikrányi, hanem egész életidőnk helyreállítása, hogy ismét magunkhoz térjünk és azt tegyük, ami által boldogok is lehetünk.

Csíki Szabolcs segédlelkész

MEGOSZTÁS