Küldetésünk van! Tusványoson is

1
644
Fotók: A Keskeny Út Fesztiválmisszió Sajtószolgálata

Idén a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit. De más is kerek évfordulót ünnepel, ugyanis már tizenöt éve elképzelhetetlen Tusványos a Keskeny út ökumenikus sátor nélkül. Az egyház falain kívül, a komfortzónából kilépve, fesztiválos környezetben számosan újra és újra bizonyságot tesznek arról, hogy Istennel élni lehet és Istennel élni jó!

Az idei Tusványoson a keskeny utasok az első napot július 24-én fesztiválos áhítattal indították, Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor szolgálatával, aki felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy milyen hatalmas Isten kegyelme. Az, ami velünk megtörténik vagy éppen nem történik meg, az mind-mind kegyelemből van, annak ellenére, hogy ezeket a helyzeteket sokszor „szerencseként” fogjuk fel, fontos a szemünk előtt tartani azt, hogy mögöttük Isten áll.

Tanulságos kerekasztal-beszélgetésre is sor került, hiszen a Bonus Pásztor Alapítvány munkatársai Kozma Ferenc vezetésével nyitottan és őszintén beszéltek mindazokról, amiket ők maguk megéltek. A résztvevők ezáltal egy hiteles képet kaptak a szenvedélybetegségek veszélyeiről. Az előadók felhívták a fesztiválozók figyelmét arra, hogy „szociális ivóból nagyon könnyen válhat bárki alkoholistává”, noha senki nem születik annak. Az alkoholizmus nagyon könnyen kialakul, és bármivel, bárhogyan is kezdi az ember, a végeredmény ugyanaz. A jó hír azonban mindenki számára az, hogy van kiút. A kérdés csupán annyi, hogy az érintett meg akar-e gyógyulni? Bizonyságtételük egyik kulcsmondata a következő: „ameddig hazudtam, ittam”. Az őszintétlenség, a folytonos hazudozás nem segít ki az alkohol fogságából, de hittel és bevallással, őszinteséggel mindenki képes lehet a gyógyulásra.

A szervezők ugyanakkor a gyermekes szülőkre is gondoltak, így amíg édesanya és édesapa az előadást hallgatta, a csöppség figyelmét is lekötötték a beszélgetéssel párhuzamosan zajló gyerekfoglalkozások során. A délután további részében láthatatlan színházra került sor, ahol a résztvevők megerősödhettek abban, hogy egy meghatározott céllal vagyunk a földön. Küldetésünk van és a nekünk szánt feladatot csak mi tudjuk elvégezni. Sőt, minden egyes embert, Isten nem véletlenszerűen, hanem előre megfontolt szándékkal választott ki. Mindazokat, akik „leoldották saruikat”, egy zsíros kenyér és üdítő melletti beszélgetés várta.

A Keskeny Út Fesztiválmisszió Sajtószolgálata