Ötven éve, az első holdra szálláskor Buzz Aldrin úrvacsorát vett

1
1327
Buzz Aldrin a második ember, aki a Holdra lépett

„Kis lépés ez az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – mondta a világhírűvé vált mondatot Neil Armstrong az első holdséta során 1969. július 21-én.  Az első holdra szállás előző nap, július 20-án történt öt nap űrutazást követően. Kevésbé ismert tény, hogy Edwin Eugene „Buzz” Aldrin – a második űrhajós, aki a Holdra lépett – az eseményt megelőzően úrvacsorát vett a NASA Apollo–11-űrmisszió Eagle nevű holdkompjában.

A holdséta előkészületei során Aldrin a következőket mondta a rádióban: „…minden ember, aki hallgat bennünket, legyen az bárki és legyen bárhol, álljon meg egy pillanatra és gondolkodjon el az elmúlt néhány óra eseményein, és adjon hálát mindenki a maga módján.” Ő maga szintén sajátos módon adott hálát. A landolást követően az űrhajósoknak regenerációs és felkészülési céllal várakozniuk kellett a holdkompban, ezalatt Aldrin úrvacsorát vett magához.

Aldrin és a Holdra elvitt kehely (Fotó: Leslie Plaza Johnson)

Aldrin presbiter volt a houstoni Webster presbiteriánus gyülekezetben. Előzetesen különleges engedélyt kapott, hogy bort és kenyeret vihessen magával és élhessen az úrvacsorával az űrben. A bort kitöltötte a magával vitt kehelybe: a földi gravitáció egyhatodát kitevő holdi gravitációban a bor lassan és kecsesen hömpölygött benne, írta később erről. Felolvasott egy szentírási részt, és magához vette a bort és a kenyeret. Armstrong nem vett részt, csendben figyelte. Aldrin a kézzel írt kis kártyájáról a Jn 15,5 részt olvasta fel: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.”

Az eseményt nem közvetítették egyetlen csatornán sem. Korábban Madalyn Murray O’Hair ateista aktivista beperelte a NASA-t, amiért az Apollo–8 űrhajósai 1968 karácsonyán a Biblia nyitó sorait olvasták fel a teremtésről egy közvetítés során. „Amerika leggyűlöltebb asszonyá”-nak titulált O’Hair arra hivatkozott, hogy ez az egyház és állam elválasztásának elvébe ütközik. Bár a perben nem járt sikerrel, álláspontja pedig akkoriban korántsem számított mainstreamnek, a NASA mégis óvatosságra intette űrhajósait.

A From the Earth to the Moon című minisorozatból származó pár perces jelenetben megnézhetjük, hogyan is történhetett az esemény.

Az űrhajósok a kitűzött zászló mellett egy kis fehér tasakot is hagytak a Hold felszínén, benne egy szilíciumkorongon miniatűr betűkkel 73 állam, köztük a Vatikán üzenete, egy aranyozott olajág, érmék és hímzett emblémák kíséretében. A Szentszék üzenete a 8. zsoltárt idézte:

„Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved! Dicsőséged az egekig magasztalja a gyermekek és a kicsinyek ajka. Védőbástyát emeltél elleneid ellen, hogy elhallgattasd az ellenszegülőt és a lázadót. Bámulom az eget, kezed művét, a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál. Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá? Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsőséggel és fönséggel koronáztad. Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél: minden juhot és barmot, a mezők vadjait, az ég madarait, s a tenger halait, mindent, ami a tengerek ösvényén kering, Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved!”

Neil Armstrong felvételeinek felhasználásával készült panorámakép. NASA/flickr

VI. Pál pápára is nagy hatással volt az esemény, aki televíziókészüléken nézte végig a Holdra szállást. Ezt üzente az asztronautáknak: „Tisztelet, nagyrabecsülés és áldás nektek, akik meghódítjátok a Holdat, éjszakáink és álmaink sápadt fényességét! Vigyétek el e bolygóra jelenlétetekkel a szellem uralmát és az Isten dicséretét, aki Teremtőnk és Atyánk! Mellettetek állunk jókívánságainkkal és imádságunkkal.”

Biblia a Holdon

További érdekesség, hogy 1971-ben egy mikrofilmre rögzített Biblia is járt a Holdon, amit az Apollo–14 misszió vitt magával. Az aranykötésű mikrofilm tartalmazza a Biblia angol nyelvű, Jakab király-féle változatát. A Biblia Holdra juttatásának ötlete már korábban megszületett, amikor 1967. január 27-én meghalt az Apollo–1 küldetés három űrhajósa a fellövéskor keletkezett tűzben. A szerencsétlenség előtt egyikük, Edward White azt mondta egy újságírónak, hogy reméli, egy napon majd magával viheti a Bibliát a Holdra. Már az Apollo–12 és Apollo–13 küldetései során is tervben volt, hogy a Szentírás a Holdra jusson, de a hibák és szerencsétlenségek miatt az csak keringett az égitest körül, de nem járt rajta. Végül az Apollo–14 pilótája, Ed Mitchell 1971. február 5-én leszállt az Antaresszel, így a Biblia is eljutott a Holdra.

1 HOZZÁSZÓLÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here