Új keresztény templomok épülhetnek az Egyesült Arab Emírségekben

0
174
Fotó: Magyar Kurír/La Croix

Ferenc pápa idén februárban látogatott az Egyesült Arab Emírségekbe, ahol történelmi jelentőségű közös nyilatkozatot írt alá a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetőjével, az al-Azhar egyetem és mecset főimámjával az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón.

A szöveg világos: „A vallások soha nem ösztönzik a háborút, nem keltenek gyűlöletet, ellenségeskedést, szélsőségességet, nem szólítanak fel erőszakra vagy vérontásra. Ezek a csapások a vallási tanításoktól való eltérésnek, a vallások politikai felhasználásának a következményei…”

A pápát vendéglátó szövetségi állam vallási szempontból a legnyitottabb arab ország, azonban a „tolerancia” nem jelenti a politikai véleményszabadság gyakorlását. A tervezett nem iszlám kultuszhelyek – köztük tizenhét keresztény templom és kápolna – építése mögött összetett valóság áll. A Fides hírügynökség és a helyi sajtót képviselő The National szerint június közepén jelentette be Sultan al-Zaheri, a közösségi fejlesztéssel foglalkozó minisztérium egyik osztályvezetője, hogy folyamatban van tizenkilenc nem iszlám kultuszhely építési engedélyének kiadása – adta hírül a Magyar Kurír. Keresztény imahelyek és közösségi terek mellett szóba került egy hindu és egy szikh templom létesítése is. Az Egyesült Arab Emírségek 1971-ben kiadott alkotmánya az iszlámot államvallássá nyilvánította, de, miközben a föderáció egyre jobban megnyílik a vallásközi párbeszéd előtt, addig az ország belső életében a vallási kisebbségek és az eltérő politikai nézetek diszkriminációt, néhol üldözést szenvednek.

A terv sokat jelent az ott munkát vállaló 1,2 millió, jobbára délkelet-ázsiai keresztény számára, akik hétvégenként a jelenleg működő mintegy harminc templomban zsúfolódnak össze. A program felelőse azt mondta, ezek az imahelyek (katolikusok esetében plébániák) ezentúl kapcsolatban állnak majd a kormányzattal, amellyel megoszthatják mindennapi problémáikat. A program kivitelezői találkoztak az érintett vallások és felekezetek vezetőivel, elmagyarázták elképzeléseiket, és workshopokat (műhelyeket) szerveztek számukra.

A kezdeményezés illeszkedik a 80 százalékban külföldi vendégmunkásokat foglalkoztató állam általános stratégiájához, melynek célja a vallási tolerancia előmozdítása. Ennek jele volt Ferenc pápa meghívása is. Június 13-án pedig a Sir Bani Yas szigeten újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt egy keresztény romokat magába foglaló régészeti emlékhely. Azonban mind a mai napig tilos a muszlimok számára az áttérés, illetve a keresztények részéről bármiféle térítés, valamint a templomokon torony vagy kereszt elhelyezése.

A nyitottság gesztusainak megsokszorozódása összetett helyzetet takar. Lynn Maalouf kutató úgy véli, hogy a relatív jóakarat az emberi jogok csorbulását álcázza. Stéphane Lacroix politológus szerint az Arab Emírségek vallási tolerancia felfogása nem mentes politikai hátsó gondolatoktól. Ez a magatartás az úgynevezett „arab tavasz” (Tunéziából kiinduló népi felkelések sorozata) idejéig nyúlig vissza, amely Abu-Dzabit arra vezette, hogy a lázongásoktól megrémülve „korábban nem látott büntető hullámmal” válaszoljon. Azóta rendszeresen tartóztatnak le politikai ellenlábasokat, újságírókat, egyetemi tanárokat.

Fordította: Hantos-Varga Márta

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here