2019. június 29., szombat

0
384

EVANGÉLIUM

Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.”
Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”
(Mt 16,13-19)

Évek óta Szent Péter és Pál apostolok ünnepén van főegyházmegyénkben a papszentelés. Mennyire kell papságunk sziklává és a népek apostolává váljon? Mennyire kell közösségi létünk, életünk a tudatosság igenében megújuljon? Mennyire fontos és lényeges, hogy ne ijedjünk meg a jelen kor kihívásaitól, hanem határt nem ismerve bízni tudjunk az Életadóban? Az evangélium nagy témája a Péternek adott élethivatás: “te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat.” A jézusi szavak nekünk is szólnak, sziklává kell válnunk. Nem élhetünk puhány, laza életet. Életstílusunkban meg kell jelenjen a radikális odaadás, a jelen pillanat élet-kockázata, az elköteleződés pecsétje. Különben nincs holnap, csak alap nélküli romhalmaz. Legyen a mai ünnep felkiáltójel életünkben, hogy csak elköteleződve, hűségben, odaadásban akarunk lenni és létezni. Imáinkkal kísérjük újmiséseinket, hogy odaadott életük teljessé, egésszé, kegyelemmé váljon!

Csíki Szabolcs segédlelkész

MEGOSZTÁS