2019. június 10., hétfő

0
395

EVANGÉLIUM

Nagypénteken: Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária: Kleofás felesége, és Mária Magdolna.
Amikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme, a te fiad!” Azután a tanítványhoz szólt: „Íme, a te anyád!” Attól az órától fogva házába fogadta őt a tanítvány.
(Jn 19,25-27)

Úton-létünkben a Boldogasszony anyai közelségével segít, hogy tudjuk, küzdelmeinkben nem vagyunk egyedül. XVI. Benedek pápa a Szűzanya örömteli valóságát így fogalmazta meg: A mennyben van egy édesanyánk. Az ég nyitva áll, a mennyországnak szíve van. Anyai kéz vezeti lépteinket, vigyázza nem csak álmainkat és vágyainkat, hanem törekszik is teljessé tenni a legfontosabbat. Az egyház Anyja számunkra nem valami távoli, szép szimbólum, hanem reménycsillag. Életünk a teljességre, az örök boldogságra hivatott. A mai örömhír ezt igazolja: lelki szegénységben, vigasztalanságban, éhezésben, igazságtalanságban, irgalomnélküliségben, békétlenségben, üldöztetésben lehet boldognak lenni. Az élet nem csak elviselhető, hanem élhető, mert van közbenjárónk, Édesanyánk, aki velünk és értünk van.

Csíki Szabolcs segédlelkész

MEGOSZTÁS