2019. május 13., hétfő

0
548

EVANGÉLIUM

Abban az időben így szólt Jézus:
„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.”
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”
(Jn 10,1-10)

Ha pásztor, akkor Ferenc pápa. Érthető, ő Jézusnak, a Jó Pásztornak a képviselője! El-elgondolkodva, ma milyen pásztorra van szükség? Keresem magam is a lehetőségeim, de vajon minden jól történik? Kérdéseim jogosak! Nem vagyunk késztermékek, úton-létünkben növekedni, haladni kell az Istennel való és ember-közi kapcsolatainkban. Az írja az örömhír: „Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket.” Jó tudatosítani, Ő nem csak gondol ránk, hanem gondunkat is viseli, ismer mindnyájunkat, sőt, előttünk halad. Az úton nem vagyunk egyedül, nekünk csak követni kell az útirányt, nem eltéveszteni. Legyen a mai nap is gazdag a hozzá tartozásban, hiszen minden azért van, hogy életünk legyen és az bőségben legyen.

Csíki Szabolcs segédlelkész


MEGOSZTÁS