Szent József, az Atya árnyéka

Szent Józsefről és tiszteletéről

1
859

Ha Szent Józsefre gondolunk, számos alkalommal azok a képek jutnak eszünkbe nagyszüleink otthonából, amelyeken Józsefet úgy ábrázolták, mint egy barkácsoló ácsot, mellette pedig a tanuló Jézus és Mária alakja elevenedik fel. A Szent Családnak ez az idilli képe ott van sokunk emlékezetében, Szent József alakja viszont valamiképpen „el van hanyagolva” az egyház tanításában. Sokszor csupán úgy emlékezünk rá, mint egy jámbor háttérfigurára. Szent XXIII. János pápa azonban 1962-ben elhatározta, hogy beveszi Szent József nevét a római mise kánonjába, az évszázadok óta változatlan kánonba.

A II. vatikáni zsinat ügyét is Szent József kezébe tette le. A marosszentgyörgyi Katalin Ildikó kármelita nővér André Doze Szent József, az Atya árnyéka című könyvét fordította magyarra azzal a céllal, hogy Szent József alakját jobban megismerjük. A Vasárnap hetilapunkban Katalin Ildikó nővért kérdeztük nemcsak a kötetről és Szent József tiszteletéről, hanem annak aktualitásáról is Szent József ünnepe alkalmából.

Előtérben a „háttér-szent”

André Doze: Szent József, az Atya árnyéka című könyvét fordította magyarra. Mi indította a fordításra?

Már régóta nagyon szeretem Szent Józsefet. Tiszteletét és szeretetét édesanyámtól „lestem el” kamaszkoromban, s a kármelbe lépve ez csak erősödött. A kármelben ugyanis úgy tiszteljük őt, mint atyánkat és gondviselőnket. Ez Szent Terézia anyánk óta így van, aki neki tulajdonította súlyos betegségéből való felgyógyulását, és később is eleven kapcsolatban maradt Szent Józseffel. Gyakran tapasztalta meg a segítségét kis és nagy dolgokban egyaránt, ezért, mint az Úr Jézus, ő is bizalommal hagyatkozott rá. Az imádságban is mesteréül választotta és ezt ajánlotta mások számára is.
Szent József életemben is ilyen gyakorlati módon van jelen. A legkülönbözőbb dolgokkal fordulok hozzá. Úgy is mondhatnám, hogy nálunk „ő a férfi a háznál”. Őt kérem, ha nem megy a nyomtató, ha valamivel nem boldogulunk, ha gondunk van a munkásokkal, ha szükségünk van valamilyen élelemre, valamit el kell intézni, meg kell oldani, egészen addig, hogy az ünnepi römiparti során nővéreim már tudják, hogy vesztésre állnak, ha elkezdem Szent Józsefet emlegetni… Szent József az a szent, akinek jelenléte átjárja a mindennapjaimat. Egy alkalommal úgy fogalmaztam, hogy nem is tudom, mi lenne velem nélküle és Szent Antal nélkül, akihez az elveszett dolgaim ügyében szoktam fordulni. Rajtuk kívül még Kis Szent Teréz az, akivel ilyen eleven kapcsolatot ápolok, vagy inkább ő ápol velem… Valaki egyszer azt mondta, hogy nem mi választjuk a szenteket, hanem a szentek választanak bennünket. Számomra hatalmas öröm, hogy ezek a szentek engem választottak. S nem csak ők, hiszen még számos szent van, akihez ilyen vagy olyan címen tartozom, a Szűzanyáról nem is beszélve.
Ami erre a fordításra indított, az igazából egy szomorú tapasztalat. Elszomorított, amikor láttam, hogy Szent József fényes ünnepén mennyire nem magától értetődő, hogy egy szép, lelket gazdagító prédikációt hallunk róla. Szeretném, hogy Szent József nagyságát és misztériumát minél mélyebben felfedezzük, és nagy bizalommal hagyatkozzunk az ő vezetésére a mindennapokban és lelki életünkben egyaránt.

Az Atya árnyéka

Melyek ennek a könyvnek a kulcsfogalmai, milyennek mutatja be szent József alakját?

Szent József alakját ez a könyv bibliai alapokon és a lelkiségtörténet gyöngyszemei révén mutatja be, ugyanakkor mély teológiai elemzésben vonja le az ebből fakadó következtetéseket. A legfontosabb kulcsfogalom a könyv címében található: Szent József az Atya árnyéka. Szent József Isten, a mennyei Atya atyaságának megjelenítője, ezért valamiképpen nemcsak az ő titkának, hanem „sorsának” is hordozója. Mennyit szoktunk a mennyei Atyához imádkozni? Ugye mennyire háttérbe szorul a mindennapjainkban? Ezért van az, hogy Szent József alakja is évszázadokon át homályba burkolózott, aztán lassan előtérbe kerül, amint egyre inkább felfedezzük az atyaság titkát.
Szent József úgy jelenik meg ebben a könyvben, mint férj, apa és a lelki élet mestere. Mindegyik minőségének komoly hozadéka van, úgyhogy a könyvet olvasva, elmélkedve egyik ámulatból a másikba eshetünk.
A könyv másik fontos kulcsfogalma az árnyék. Ez az árnyék oltalmaz, elrejt – ahogy József tette Mária szüzessége és Jézus istensége esetén. Ebben az árnyékban minden leegyszerűsödik, az ellentétek egybeesnek. Az idő misztériumát úgy mutatja be a szerző, mint apai misztériumot. Ez a könyv második részének témája, amely a Názáretbe való meghívásban csúcsosodik ki. Itt József úgy jelenik meg, mint a csend embere, a hit éjszakája megélésének és az idő megkülönböztetésének mestere.

Illusztráció/Pixabay

Ő cselekedeteivel beszél

Az egyház története folyamán milyen példaként mutatta be Szent Józsefet? Hogyan látták alakját elődeink, illetve a kereszténység nagy gondolkodói?

A Szentírásban Szent József egyetlen szavát sem halljuk. Ő cselekedeteivel beszél. Megteszi mindazt, amit Isten kér tőle. Teljesen ráhangolódik Isten akaratára, eggyé válik vele, mint Jézus. Ezért sorolja őt a Biblia az igazak közé. A Gondviselés alapvető feladatot szánt neki a megtestesülés megvalósulásában. Mária az ő oltalma alatt, az ő „árnyékában” hozta világra a Megváltót, ő gondoskodott róluk, ő védelmezte, vezette őket… Mária és Jézus is engedelmeskednek neki mint családfőnek, és mint az isteni akarat közvetítőjének. Ezeket a bibliai igazságokat értették meg egyre mélyebben az évszázadok során egyes szentek, mély lelki életet élő emberek, és minél inkább belemerültek Szent József életének, személyének és küldetésének titkába, annál többet fedeztek fel Istenről és a lelki életről.
Már Szent Józsefről is terjesztettek hamis híreket az őskeresztények korában. Azt állították róla, hogy öreg ember volt és családos, amikor Máriát magához fogadta. Mindezt azért tették, hogy „biztosíthassák” Mária szüzességét és Jézusnak a Szentlélektől való fogantatásának titkát. Ezek a gondolatok egészen a középkorig meghatározóak voltak. Az igazság ragyogása azonban sokkal nagyobb és szebb ezeknél az emberi „óvintézkedéseknél”.

A 14. században kezdik felfedezni József és Mária házasságának a titkát. Ubertino da Casale például így beszél róla: „A szívek egysége minden házasságban annyira megvalósul a férj és feleség között, hogy ugyanannak a személynek (sic!) mondják őket. Így nem lehetséges, hogy a Szűzre ne hasonlítson az ő férje, József. Hogyan gondolhatja hát egy megvilágosult lélek, hogy a Szentlélek ne egyesített volna ilyen szorosan egy olyan szűz lelkével, mint Mária egy másik lelket, ha az nem bírt volna hozzá való nagy hasonlósággal az erények gyakorlása révén? Biztos vagyok benne, hogy Szent József a legtisztább ember volt a szüzességben, a legmélyebb az alázatban és a legemelkedettebb a szemlélődésben.„Egyre inkább szükségét érzik annak, hogy amit Isten egybekötött, azt ember, Mária és József esetében sem válassza szét. Ezért némelyek Szent József testben való mennybevételéről is meg van győződve.

Szent József atyaságának titkát egy francia egyházmegyés pap, Olier úr ragadta meg legmélyebben a 17. században. Ő így írt róla: „A csodálatos Szent József azért adatott a földnek, hogy érzékelhetően kifejezze az Atyaisten imádandó tökéletességeit. Saját személyében hordozta az ő szépségét, tisztaságát, szeretetét, bölcsességét, okosságát, irgalmasságát és együttérzését. Egyetlen személy hivatott arra, hogy megjelenítse az Atyaistent, míg végtelen számú teremtményre, szentek sokaságára van szükség ahhoz, hogy megjelenítsék Jézus Krisztust. Az egész Egyház azon dolgozik, hogy kifelé megjelenítse az ő imádandó fejének erényeit és tökéletességeit, Szent József pedig egyedül jeleníti meg az örök Atyát… Ezért úgy kell tekinteni a fenséges Szent Józsefet, mint a legnagyobb, leghíresebb és a legnehezebben érthető dolgot a világon… (Az Atya) aki arra választotta ezt a szentet, hogy az Ő képmásává legyen a földön, ezzel együtt megadja neki saját láthatatlan és rejtett természetének hasonlóságát is, és szerintem ez a szent kívül esik az emberi szellem általi megértésen…” És: „Isten Fia emberi testet felvéve láthatóvá vált, láthatóan beszélgetett és értekezett az Atyaistennel, aki Szent József személye mögé rejtőzött, aki révén az Atya láthatóvá vált számára.”

A történelem első „Szent József leánya” a mi Szent Terézia anyánk volt. „Az ő nyomában járt Szent Bernadett, aki számára az imádság mestere ugyanaz volt, mint Avilai Szent Terézé, az egyháztanítóé, Szent József, akit az Atya arra választott, hogy beszélgessen az ő Fiával és annak anyjával, Máriával: »Aki nem talált mestert, hogy megtanítsa az imádságra, fogadja ezt a dicsőséges szentet mesteréül, és nem téved el az úton«írta Szent Teréz. »Amikor nem tudunk imádkoznimondja Szent Bernadett –, forduljunk Szent Józsefhez«. Ő órákat töltött a kert végében a neki szentelt kis kápolnában. Kérdezgették, hogy vajon mit tudott ott csinálni… nem nagyon merték faggatni: »Jól lehet imádkozni ebben a kis kápolnában, oh, igen… Minden alkalommal oda megyek, amikor csak tudok«…” ‒ írja Doze atya.

Szent József nagyon tud segíteni

Szent József alakja, tisztelete napjainkban mintha háttérbe szorult volna. Hogyan látja, összefüggésbe hozható ez valamilyen módon azzal, amiről szakemberek sokszor úgy beszélnek, hogy az apaszerep, az apaságról való gondolkodásunk valamiféleképpen átalakulóban, válságban van?

Szent József a mennyei Atya árnyéka és az apaság modellje, ezért is van olyan nagy szükségünk rá. Ma valóban beszélnek az apaság kríziséről, s mint minden krízis, ez is meg fogja teremni a maga letisztult gyümölcseit. Szerintem Szent József nagyon tud segíteni ebben, és fog is segíteni mindazoknak, akik hozzá fordulnak férjként, családapaként, cölibátusban élő papként, akik lelki atyaságra vannak meghívva. De nem csak nekik tud segíteni, hanem mindazoknak, akik apahiánytól szenvednek.
Doze atya azt írja, hogy Szent Terézia anyánk „egy ismert jelenséget élt meg, amelyet a pszichológusok átvitelnek neveznek: átvitte Józsefbe azt a szeretetet, amelyet mélyen megtapasztalt Don Alonso, e szerető apa és ajándék iránt, akit Isten adott neki”. Szent Bernadett szeretett édesapjának elvesztése nyomán fordult Szent Józsefhez és választotta őt apjává. Az én életemben sem véletlen Szent Józsefnek ez az erőteljes jelenléte, hiszen csak 15 éves múltam, amikor édesapám meghalt.

Kiváló mester

Szentmiséken csak az első eucharisztikus imában emlékeztek meg régebben Szent Józsefről. Ferenc pápa 2014-ben elrendelte, hogy a többi eucharisztikus imában is legyen ott, illetve azt is elmondta a szentatya, hogy számos alkalommal kéri Szent József közbenjárását. Hogyan látja, Ferenc pápa újra fel akarja hívni a figyelmünket Szent József tiszteletének fontosságára?

Szent József említésének bevezetését a szentmise eucharisztikus imáiba már XVI. Benedek pápa előkészítette, Ferenc pápa pedig kihirdette. Én viszont nem látom véletlennek, hogy Ferenc pápa székfoglalását Szent József ünnepén tartotta. Választhatta volna Urunk megtestesülése hírüladásának (Gyümölcsoltó Boldogasszony) szép ünnepét is… Mielőtt Szent József napja március 19-én főünnepi rangra emelkedett volna, Szent Józsefnek az egyház védelmezőjeként volt ünnepe. Gondolom, hogy ebben a minőségében is egyre fontosabb Ferenc pápának Szent József személye, hiszen tavaly októberben kérte, hogy imádkozzunk egy külön imát a Szűzanyához, hogy védelmezze az egyházat ezeknek a nehéz időknek a nehéz küzdelmeiben.

Olvastam, hogy a szentatya a nehéz ügyeket szokta egy cédulán az alvó Szent József szobra alá tenni, hogy Szent József „álmodjon róla”, vagyis segítsen neki felismerni az adott helyzetben az Isten akaratát. A hallgatag emberek jó tanácsadók. Ilyen volt József és Mária is, aki szívében el-elgondolkodott mindarról, amit látott és hallott Jézus kapcsán. Az ő szavára tért vissza Jézus tizenkét éves korában Názáretbe, hogy József és Mária csendjében érlelje ki az Örök Ige azon szavait, amelyeket majd rövid, hároméves működése során elmond. Gondoltunk már arra, hogy Jézus Józseftől és Máriától hallottakat is prédikált?!

Illusztráció/Pixabay

Sokszor úgy emlékezünk meg Szent Józsefről, mint „a Szent Szűz jegyeséről”, aki szó nélkül, alázattal kitartott Mária mellett, alakja, üdvtörténeti szerepe viszont szinte eltörpül a közfelfogásban. Miben látja Szent József aktualitását mai világunkban?

Remélem, hogy ez a könyv segíteni fog abban, hogy Szent József többé már ne csak „a Szent Szűz jegyese” legyen számunkra! Doze atya azt írja, hogy amikor a Lourdes-ban történtekről gondolkodunk, az a meggyőződés alakul ki bennünk, hogy Mária azt szeretné, hogy férje ismertebbé váljon. Egy 17. századi jezsuita pedig így írt: „Szép nap, napok atyja, siettesd pályafutásodat, szüld meg hamar azt a boldog órát, amelyben beteljesedik minden szent jóslata, akik azt ígérik nekünk, hogy a világ bukása fölött csodálatosan meg fog jelenni Szent József dicsősége; akik biztosítanak bennünket, hogy maga Isten húzza majd fel a függönyt és tépi szét a fátylat, amely bennünket mostanáig megakadályozott abban, hogy felfedve lássuk Szent József lelke szentélyének csodáit; akik előre mondták, hogy a Szentlélek folyamatosan működni fog a hívők szívében, hogy megindítva magasztalják ennek az isteni személynek a dicsőségét.”

Mindezek fényében úgy látom, hogy valóban Szent József titkának egyre mélyebb feltárulása felé tartunk. Nagyon sok tanulnivalót tartogat ő számunkra akár a házastársi szeretetet, akár az apaság megélését, akár az imaéletben való elmélyülést illetően. Ő mindhárom téren kiváló mester, s én manapság mindhárom téren nagy és őszinte kereséseket látok.

Katalin Ildikó kármelita nővér

Megjelent a Vasárnap 2019/11-es számában.

A kötet megrendelhető a verbumkiado.ro webáruházból.

1 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Én a férjem súlyos betegsége alatt folyamatosan imádkoztam szent Józsefhez, kilencedet végezve. Elvégeztem a kilencedet, majd újra kezdtem és mondtam minden nap. Férjem Szent József ünnepének előestéjén halt meg, március 18-án, 10.30- kor, úgy, hogy a szentségeket is felvette. Igaz a halála előtt egy hónappal vette fel a betegek kenetét, meggyónt, megáldozott, de én mindezt Szent József közbenjárásának tudtam be, mert a férjem nem gyakorolta a vallását.