Ne félj!

Ferenc pápa egyházképe a biblia tükrében

0
663
Fotó: Bakó M. Hajnalka

Ferenc pápa egyházképe a Biblia tükrében címmel az erdélyi Katolikus Magyar Bibliatársulat interaktív előadást tartott Csíkcsomortánban április 27-én, szombat délután a helyi Magyarok Nagyasszonya-templomban. Hogyan határozható meg egy-egy szóban a négy evangélium alapüzenete és ezek hogyan valósulnak meg a szentatya egyházképében – erről szólt a különleges előadás.

A vetítéssel egybekötött előadást Magos Gyöngyvér elnök tartotta, amelyben bemutatta a négy evangélium egyházképét összevetve Ferenc pápa egyházképével. A helyi szervező, a plébánia keretében Petres Aranka volt. Az előadás rövid imával és énekkel kezdődött, majd játékos bemutatkozással folytatódott. Az előadás során felelevenítették azt a vonalvezetést, a négy jézusi egyházképet, amelyet az evangélisták mutatnak be, egy szóval meghatározni az evangéliumok küldetéstudatát, összehasonlítva Ferenc pápa négy „lépésével”.

Szent Márk evangéliuma leginkább az Úr Jézus emberi ábrázolására fektet hangsúlyt, amit Ferenc pápánál az irgalmasság arcának kifejezése jellemez (Misericordia vultus, 2015). Szent Máté evangéliuma a világba kilépő és fejlődő egyházról ad tájékoztatást, ami a szentatya olvasatában az evangélium örömében jut kifejeződésre (Evangelii gaudium, 2013). Szent Lukács még tovább lép, a mindenki egyházát tárja elénk, amit az egyházfő, mint „a világ pápája” kiterjeszt az egész Földre, és benne keresi mindazt, ami összeköt. Itt kap hangot a kizsákmányoltak védelme, ami manapság világméretű problémává vált (Laudato si`, 2015). Szent János evangéliuma a szeretet egyházát ismerteti meg, ahol a megbocsájtás és újrakezdés lehetősége adja meg a keresztény élet dinamikáját. A szentatya számára ez a szeretet örömében nyeri el küldetését (Amoris laetitia, 2016), mint a lelkiismeret formálása Jézus Krisztusban.

Gyakorlati útmutató is rendelkezésre állt az irgalmasság kultúrájának megértéséhez és követéséhez az egyházban. Olyan egyházról van szó, ahol a bűnökre sebekként tekintenek, moralizálás helyett gyógyítanak, az ember gyengeségeinek túlhangsúlyozása helyett a szeretet apró sikereire figyelnek, az életet nem elítélik, hanem kísérik, nem kirekesztenek, hanem bevonnak, ahol a keményszívűség helyett irgalmas szívet lehet találni.

Az előadás után csoportos beszélgetések során elmélkedhettek a résztvevők Szent János evangéliumának búcsúbeszédén, a Jn 15, 1-17-et, amely magába rejti az Úr Jézus egyetlen ránk hagyományozott parancsát, a szeretet parancsát. Számos kérdés merült fel a csoportban, amelyekre közösen kerestük a válaszokat. Első a „szeretet” parancsának előtérbe helyezése volt a hétköznapi élet mindennapjaiban, annak megélése a különböző élethelyzetekben. Ehhez nyújtott segítséget a „megmaradni az Úr Jézus szeretetében”, azaz Jézus Krisztusban, aki betartotta a menyei Atya törvényeit, és akiről éppen az Atya tett tanúságot: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!”.

A kiscsoportos beszélgetés után beszámoló következett az elhangzottakról. Találkozásunkat a legszentebb áldozat, a szentmise zárta, amelyben otthonra talált minden felismerés, ami megérintette a résztvevők lelkét ezen a délutánon. A szentlecke szelíd felszólítása Szent János Jelenések könyvéből, a „Ne félj!”, útravalóul szolgálhatott minden jelenlévő számára. A következő program ebben a témában Szentegyházán a Szent András plébánián május 4-én szombaton délután 3 órától lesz.

Bakó M. Hajnalka

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here